Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Dányi Zoltán: Házassági fellkészítés családi életciklusok tükrében
Házassági felkészítés családi életciklusok tükrében „Az alacsony jövedelmű családoknál tehát sokkal rövidebb idő áll az egyén rendelkezésére az egyes fejlődési feladatok végrehajtására, melyek az eltérő családstruktúra miatt sokszor nehezebbek is, mint a középosztályi, értelmiségi családoknál. Az alacsony jövedelmű családok életciklusába még jócskán belejátszik a szeparációk sorozata is, mely során szülők és testvérek hirtelen, sokszor erőszakos módon kerülnek távol egymástól.”32 A következőkben kifejtem a családi életciklusok tartalmi vonatkozásait. Ehhez a Hill szerinti felosztást használom, de Haley gondolatait is integrálom. Három szempont köré csoportosítom gondolataimat. Elsőként beszélek a ciklushoz tartozó feladatokról, lélektani jelenségekről, majd néhány jellegzetes elakadást, problémát emelik ki ezen időszakokból, és végül lehetséges probléma-kezelésekről is szólok. Mindezt azzal a szándékkal, hogy kézikönyvszerűen, gyorsan is használható legyen ez a felkészülésben a lelkipásztornak. A jegyeseket kiváltképpen az első két szakasz érinti leginkább, illetve a hatodikat, hetediket azáltal, hogy szülői családjukat jobban megértsék. Az első két szakaszt részletesen tárgyalom az ötödik, hatodik fejezetben. Előfordulhatnak a jegyesoktatáson már elvált, gyermekkel rendelkezők is, akik második házasságukra készülnek. Náluk a 2-6-ig szakasz is érvényes lehet koruknak megfelelően. Az újra házasodni kívánó párok esetében nagyon hasznos irodalom lehet a lelkipásztor számára a felkészüléshez: Mozaik családok - Animula Kiadó, Hézser Gábor: Miért?, Hajduska Marianna: Krízislélektan c. könyve. 3.2.1. Fiatal házasok 33 „A házasságnak is különböző szakaszai vannak. A különböző időszakok sérülékenysége nem egyforma. A legtörékenyebbek a kezdetek, az alkalmazkodás időszaka. Ezt látszik igazolni, hogy az első két évben a leggyakoribb a válás.”34 Emellett meghatározó, hogy „ki milyen személyiséggel, érettséggel, várakozással indul egy házasságba. Aki már valóban felnőtt, szüleiről levált, nagyobb az esélye a tartós párkapcsolat építésére. Lényeges hogy a házastárs, az új család iránti lojalitás erősebb legyen, mint a származási család iránt érzett elkötelezettség.”35 Jelentős kohéziós erőt ad a kapcsolatnak, ha a párnak vannak közös céljaik, de fontos helyesen adaptálniuk erőforrásukhoz mérten céljaikat, mert ha extra erőfeszítést igénylő célokat tűznek ki maguk elé, akkor könnyen az a helyzet állhat elő, hogy kapcsolatukra nem tudnak annyi figyelmet fordítani leterheltségük miatt, amennyi szükséges a kapcsolat pozitív érzelmi szinten tartásához. így fokozatosan 32 BÁNYAI: Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások, 22-23. 33 HORVÁTH-SZABÓ: Családpszichológia I. 11,16-18.; HAJDUSKA: Krízislélektan, ELTE, Budapest, 2008,133,73,75-77, 81,98,90 ; HORVÁTH-SZABÓ: A házasság és a család belső világa 181.; GEREVICH: Közösségi mentálhigiéné, 19. 34 HAJDUSKA: Krízislélektan, 133. 35 HAJDUSKA: Krízislélektan, 133. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 201413 105
