Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Dányi Zoltán: Házassági fellkészítés családi életciklusok tükrében
Házassági felkészítés családi életciklusok tükrében a rugalmasság területén. Ha egy család életét nyomon követjük az Olson által kidolgozott pár- és családszerkezeti térkép segítségével néhány évig, kiderül, hogy a változás állandó velejárója a családi életnek.23 Diszfunkció nélküli, egészséges család képes magát mindig újraszervezni a pillanatnyi élethelyzetnek megfelelően. A rugalmatlan, diszfunkciós családok ilyenkor ellenállnak a változásnak. Nem ők alkalmazkodnak az élethez, hanem az életet akarják magukhoz szabni, ami többnyire nem sikerül.24 Az életszakaszhoz kívánt fejlettebb fokra való újraszer- veződés függ a család rugalmasságától, erőforrásaitól és a hatékony személyközi kapcsolatok mozgósításának képességétől. „Példával érzékeltetve: a felnövekvő fiatal önálló egzisztenciát teremtve változási folyamatot indít el családjában. Normális esetben nem szakad meg a szülői családhoz való kapcsolat, a család közösen fog arra törekedni, hogy megváltozott keretek között és formában, de megmaradjon a családi közösség.”25 Az új helyzet már nem az az egyensúly, ami korábban volt, hanem átrendeződik a rendszer. Változhatnak a szerepeken belüli felelősségi körök, határok, és számtalan családi interakcióban a változás nyomon követhető. A fejlődési ciklusokban elakadt családban tünet képződik: pl. az anya nem tudja elengedni érzelmileg fiát, mivel erős és intenzív kapcsolatot él meg vele. Ennek a helyzetnek a kialakulásában szerepet játszott az anya válása és válás előtti állapota. Mikor elhagyatottnak érezte magát, a gyermekével vigasztalódott, veszteségének feldolgozásába érzelmileg aktívan bevonta a gyermekét, és így helyezte fiát „szülősített” szerepbe. Egy ilyen múlttal rendelkező fiú-anya kapcsolatban a fiú leválása, önállósulása fenyegetően hathat az édesanyára, és ez szorongást válthat ki benne. A szorongás pedig tünetben nyilvánulhat meg, mint pl. depresszió, pánik, fóbia, vagy ha nem neurotizálódik, akkor az interperszonális kapcsolatban fia és közte feszült helyzet áll elő például azáltal, hogy gyakran kontrollálja őt telefonhívásaival, e-mail-jeivel, amiket a fiú zaklatásként is megélhet. Más esetben a szoros érzelmi kapcsolat nem is tűnik fel a fiúnak éveken át, mindaddig, míg meg nem házasodik. Akkor ez a lárváit probléma házassági konfliktus tüneteként jelentkezhet, mint meny és anyós probléma.26 Ez is példázza, hogy „a családon belül számtalan triangulum jöhet létre a diádok feszültségének csökkentésére. Ezzel magyarázható, hogy a szociális rendszerekben, így a családban is, a feszültség nem feltétlenül keletkezési helyén észlelhető, hanem máshol bukkan fel, és okoz tünetet.”27 „Az idők folyamán sokan próbálkoztak azzal, hogy a család fejlődési szakaszait meghatározzák. Duvall nyolc szakaszt, Rodgers huszonnégy, Haley (1973) hét, Hill kilenc, illetve nyolc ciklusból álló modellt fogalmazott meg (Lászlóffy 2002). Amerikában a Duvall-modell használata terjedt el, míg Európában, így 23 MIHALEC Gábor: Gyűrű-kúra, Adventista Kiadó, Pécel, 2010,87. 24 MIHALEC: Gyűrű-kúra, 87-88. 25 HÉZSER Gábor: Miért? Kálvin Kiadó, Budapest, 1995,16-17. 26 NAPIER, Augustus Y.: A törékeny kapcsolat, Animula, Budapest, 1990,137-141. 27 KOLTAI Mária (szerk.): Család - pszichiátria - terápia, Medicina, Budapest, 2003,124. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 3 101
