Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Magyarországi Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár (2. rész)
Kommentár (3) Hiánypótlási felhívás esetén a határidő az utolsó hiánypótló irat, nyilatkozat beérkezésétől számít. (4) A befogadási, tanácsadási ügyekben rövid úton történő iratkezelésnek is helye van, és határidőben történő ügyintézésnek kell tekinteni, ha az iratot faxon/e-mailben a határnapon igazoltan továbbították. Az 1881/82. évi Debreceni Alkotmányozó Zsinat döntése óta a Magyarországi Református Egyház egységes szervezet, az egyházkerületek ezen egységes egyház- szervezet részei. A Zsinat a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló 2013. évi I. törvényét az egységes egyházszervezetre hozta. Ennek ellenére a törvényben megmutatkoznak az egyházkerületi önállóságra mutató rendelkezések is, amelyeknek értelmében az egységes törvény hatálya nem azonos módon érvényesül az egyes egyházkerületek jogalkalmazása során. A 28. és 29. §-okban írtakhoz szorosan hozzátartozik a lelkészválasztásra felhatalmazott és arra egyházalkotmányi szinten alkalmasnak minősített választói közgyűlés döntési autonómiájának e szakasz szerinti további korlátozása, amely már egyértelműen az egyházszervezet hierarchizálásának irányába mutat. E szakasz egyértelműen mutatja, hogy adott szolgálati helyen csak az lehet lelkész, akit az illetékes egyházkerület püspöke arra a saját maga által felállított, nem publikus és nem vitatható szempontrendszere alapján méltónak talál. A törvény a püspök nyilatkozatát és nem egy erről szóló, indokolással ellátott és jogorvoslati lehetőséget biztosító határozatot kíván meg. A kérdés az, hogy ezt követően a 28. § szerinti, az adott egyházkerületi elnökség mellett működő Bizottság milyen véleményt ad, adhat, s véleményére ezt követően szükség van-e egyáltalán. Ha ugyanis egy tisztségviselő, esetünkben a püspök nem fogadja be az adott egyházkerületbe a másik egyházkerületben esetleg köztiszteletnek örvendő, megbecsült, de bármilyen téren az új szolgálati hely püspökével ellentétes nézetet valló, netán nála népszerűbb lelkészt, akit a választási törvény 48. § (3) bekezdése alapján minden különösebb befogadási eljárás nélkül akár püspöknek vagy lelkészi főjegyzőnek is jelölhetnek, a püspök egyszemélyi, indokolást, így jogorvoslati lehetőséget is nélkülöző döntése folytán az adott egyházkerületben egy felelős testület által megválasztott lelkész sem lehet. Ez pedig ellentmond mind az egyetemes papság, mind a zsinat-presbiteri alkotmányos alapelvnek, mind az e törvény 4. § (1) bekezdésének. Bár a törvény nem rendelkezik erről kifejezett formában, de a határidő elmulasztása esetén a helyes értelmezés szerint a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. 33. § Amennyiben a lelkész nem magyar állampolgár vagy nem Magyarországon szolgált, úgy előzetesen ki kell kérni az új szolgálati hely szerint illetékes püspök befogadásról döntő határozatát. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 2014|3 79
