Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Magyarországi Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár (2. rész)
Kommentár Az egyházi jogviszonnyal rendelkező, tehát nyilvántartásba vett lelkészek vagy szolgálatban állnak, vagy nem. Szolgálatba állításuk elmaradásának többféle oka lehet. Elképzelhető, hogy a teológus-lelkész diploma megszerzését követően a lelkészjelölt nem teszi le a lelkészképesítő vizsgát, vagy a lelkészképesítő vizsgát leteszi, de valamilyen okból nem szentelik fel, vagy felszentelés után nem akar vagy szolgálati hely hiányában nem tud szolgálatba állni. E személyek egyházi jogviszonya fennáll, s képzettségük fokának megfelelően léphetnek egyházi szolgálatba, vagy ennek hiányában egyedi alkalommal eseti szolgálatot elláthatnak. Erre a felhatalmazást a szolgálat helye szerint illetékes püspök vagy esperes adja meg. így a még fel nem szentelt lelkészjelölt legfeljebb segédlelkészi, a felszentelt lelkész beosztott lelkész, helyettes lelkész vagy önálló lelkészi szolgálatnak megfelelő feladatokat láthat el. (3) Református lelkészi minőségében csak a teljes lelkészi képesítéssel és szolgálati jogviszonnyal rendelkező nyilatkozhat. Jogviszony hiányában megnevezése: teológus. Teljes képesítés hiányában megnevezése: református segédlelkész - ha szolgálatban áll. A lelkészi jogállás mikéntje meghatározza annak lehetőségét is, hogy az adott személy az egyházon kívüli viszonyokban miként azonosítja magát. Az egyház számára nem közömbös ugyanis, hogy külső megítélése miként alakul, az egyházzal azonosítható természetes személy viselkedése, magatartása, nyilatkozata az egyház számára anyagi és erkölcsi károkat is okozhat, ugyanakkor a nyilatkozó számára is lényeges, hogy az egyházon belüli fegyelmi felelőssége miként alakul. Ezért a törvény előírja, hogy református lelkészként csak az a személy nyilatkozhat, e minőségben kívülállók számára az egyház reprezentánsaként csak az a személyjelenhet meg, akit felszenteltek és tényleges egyházi szolgálati viszonyban áll. Ha még nem áll egyházi jogviszonyban (teológus-lelkész hallgató, lelkészjelölt), akkor csak teológusként azonosíthatja magát, ha az egyházzal való kapcsolatára utal. Lelkészi képesítésének hiányában csak akkor azonosíthatja magát segédlelkészként, ha e minőségben ténylegesen is szolgálatban áll. Ha nem, akkor legfeljebb a felsőfokú végzettségére utaló teológus megnevezést használhatja. Önálló jogállású lelkészek 22. § (1) Önálló jogállású lelkész: a) a megválasztott gyülekezeti lelkész (lelkipásztor), b) a vallásoktató lelkész, c) a missziói gyülekezetbe kinevezett missziói lelkész, d) hittudományi kar/egyetem/akadémia lelkészi jellegű docense, egyetemi tanára, e) a szeretetszolgálati, egészségügyi, oktatási intézményben, missziói szerSárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 3 69
