Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Magyarországi Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár (2. rész)
Kommentár ni törvényünk sem szabályozza. Ilyen kivétel lehet az e törvényben szabályozott gyülekezeti lelkészválasztási eljárás során az egyházmegyei küldöttség szolgálata. 18. § Intézményi lelkészek az alábbi helyeken láthatnak el szolgálatot: egyházi jogi személy fenntartásában álló intézetben, intézményben, szervezetben a) oktatási intézményben, b) egészségügyi, szeretetszolgálati intézményben, c) missziói intézménynél, d) közművelődési, kulturális intézményben, nem egyházi fenntartású szervezeteknél e) büntetés-végrehajtási intézetekben - mint börtönlelkészek, f) honvédségnél, mint tábori lelkészek, g) egészségügyi intézményeknél lelkigondozó és/vagy kórház-lelkészek (ha az intézménnyel állnak munkaviszonyban), h) nem egyházi, illetve nem református szociális szolgáltatásban, intézményben, i) nem egyházi, illetve nem református oktatási intézményben (hit- és erkölcstan tanár-lelkész), j) az Egyház céljait szolgáló, illetve támogató, és erre megállapodást kötött civil szervezetnél. közegyházi szolgálatban k) gyűjteményekben (könyvtár, levéltár), l) egyházi igazgatásban, hivatalokban. A lelkészi szolgálat típusai jogállás szerint 19. § A törvényben előírt képesítéssel rendelkező református egyháztag a szolgálati viszony létesítésével, egyházi felhatalmazással nyeri el lelkészi jellegét. Szolgálatba állításnál figyelembe kell venni a lelkész képesítését. A törvény 8-15. §-a szerinti előfeltételek teljesítését követően kerülhet sor a lelkész szolgálatba állítására, amely történhet választással, kinevezéssel, kirendeléssel, megbízással. A 7. § 3. pontja értelmében ezen aktusok valamelyikével létrejön a szolgálati viszony, amelynek eredményeként az addigi, a képesítés szerinti teológus jelleg lelkészi jelleggé alakul át, s tart mindaddig, amíg a lelkész szolgálati Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 2014 | 3 67
