Sárospataki Füzetek 18. (2014)

2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Harsányi Béla: A Kárpátaljai Ungi Református Egyházmegye megalakulása 1920-1923-ig

Harsányi Béla elmenni a beregszászi gyűlésre,60 az ügy végkimenetelén azonban nem tudott vál­toztatni. A március 8-ai közgyűlés kimondta az ungi egyházmegye ruszinszkói gyülekezeteinek presbitériumi határozataira hivatkozva, valamint az Ungi Refor­mátus Egyházmegye 1921. október 7-i helybenhagyó határozatát alapul véve, hogy a 13 gyülekezetét a Kárpátaljai Református Egyházkerület alkotórészének tekinti. Egyben utasítja őket, hogy tekintet nélkül arra, hogy a tiszáninneni egy­házkerülettől kedvező vagy kedvezőtlen reakciók érkeznek-e, alakuljanak egyház­megyévé, és mielőbb válasszák meg az egyházmegye tisztikarát. A megalakulást és a tisztikar megválasztását elrendelő közgyűlés összehívásával Komjáthy Gábort bízták meg.61 Biky azzal indokolta Czinkének, hogy nem lépett fel ez ellen a hatá­rozat ellen erélyesebben a közgyűlésen, hogy ha megtette volna, az az egyházkerü­letté alakulást, és a kerületi választások kiírását vetette volna vissza.62 A Ruszinsz­kói Magyar Hírlap 1923. március 24-ei száma név szerint is felsorolja az említett ungi gyülekezeteket: Ungvár, Nagydobrony, Eszeny, Csongor, Szalóka, Kisdob- rony, Tiszaágtelek, Kisgejőcz, Nagygejőcz, Korláthelmecz, Tiszaásvány, Minaj, Ungtarnóc.63 64 Ez a felsorolás azonban, mint az alábbiakból kiderül, csak földrajzi megalapozású, és nem az egyes gyülekezetek álláspontját tükrözi. A határozat megszületése után ugyanis több ruszinszkói gyülekezetben bizonytalanság és za­var lett úrrá. Azok a lelkészek, akik eddig a szlovenszkói egyházkerülethez húztak inkább, nem tudták mitévők legyenek. Maga Komjáthy is tisztázni igyekezett, hogy mely gyülekezetekre számíthat pontosan a szervezkedésben. Ezért kérte fel például nyilatkozatra az ungtarnóci lelkészt, Pataky Pált. A bizonytalanság elosz­latása végett idézi az ungvári járási főszolgabíró hivatalának bizonyítványát, mely kimondja, hogy Ungtarnóc a Podkarpatska Rus Ungvári járásához tartozik.54 Pa­taky válasza az volt, hogy Ungtarnóc a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület része, ugyanakkor tanácstalanságában Czinkéhez fordult útmuta­tásért, hogy a pozsonyi kormánytól pontosan tudja meg Ruszinszkó végleges nyu­gati határait.65 Ugyanilyen tanácstalanságot mutat Magyar Bertalan nagydobronyi lelkész Czinkéhez írt levele, aki Nagy Sándor kisdobronyi lelkésszel egyetemben szintén útmutatást kér az ügyben.66 Ebben arról számol be, hogy az ő meglátása szerint 11 gyülekezet feltétlenül Komjáthyval tart, de ő és Nagy Sándor nem tud­ják, hogy mitévők legyenek. Utal Sütő Áron bereg megyei főjegyző levelére, mely­ben felsorolja a 13 gyülekezet Kárpátaljához való tartozásának érveit. Ezek közül őt leginkább a podkarpatska rus-i kormányzóság állítólagos kijelentése győzi meg, mely szerint a ruszinszkói gyülekezeteket nem engedi más területen lévő egyház­60 TiREL PF-2. 28/1923., Komjáthy Gábor levele Pataky Pálhoz 1923.03. 09. 61 TiREL PF-2.137/1923., Kivonat a Kárpátaljai Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésé­nek jegyzőkönyvéből 1923. 03. 08. 62 TiREL PF-2.46/1923., Biky Ferenc levele Czinke Istvánhoz, 1923. 03. 20. 63 TiREL PF-2.145/1923., Ruszinszkói Magyar FHírlap, 1924. március 24-i szám. 64 TiREL PF-2. 28/1923., Komjáthy Gábor levele Pataky Pálhoz 1923.03. 09. 65 TiREL PF-2. 36/1923., Pataky Pál levele Czinke Istvánhoz 1923. 03. 24. 66 TiREL PF-2.127/1923., Magyar Bertalan levele Czinke Istvánhoz, 1923. 03.12. 102 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 2

Next

/
Thumbnails
Contents