Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Harsányi Béla: A Kárpátaljai Ungi Református Egyházmegye megalakulása 1920-1923-ig
A Kárpátaljai Ungi Református Egyházmegye megalakulása 1920-1923-ig renitását. A másik, hogy az így háromra kiegészülő kárpátaljai református egyházmegyék közgyűlései egy tíztagú egyházmegyeközi bizottságot válasszanak, amely az állami közigazgatási szervek előtt mindenben képviseli a gyülekezetek érdekeit, valamint a fegyelmi és a közigazgatási ügyeket intézi. Ebbe az ungi egyházmegye egy lelkészi és egy világi, a máramaros-ugocsai egyházmegye két lelkészi és egy világi, a beregi egyházmegye pedig két lelkészi és három világi tagot delegál. A bizottság elnökét és jegyzőjét a tagok a maguk köréből választják meg.31 A frissen megalakult ungi egyházmegye ezekkel a fejleményekkel elkezdte tehát ugyan a maga kezébe venni a saját sorsát, ezért azonban még komoly jogi harcokat kellett folytatnia anya-egyházkerületével. Rá kell mutatnunk ugyanakkor arra is, hogy az 1921. augusztus 2-ai beregszászi határozat amellett, hogy Bertók jogos meglátására alapozva elodázta az egyházkerület létrehozását, szöges ellentétben állt az állam által felállított követelményekkel és feltételrendszerrel, amelyekhez az állami támogatások kiutalását kötötték32 nem csak Szlovenszkóban, hanem Ruszinszkóban is. A konferencia tehát azt kockáztatta, mint ahogy az egyébként történt is, hogy az állam nem ismeri el továbbra sem a podkarpatska rus-i református egyházat, és nem fogadja el az egyházmegyeközi bizottságot legitim tárgyalópartnerként. Az 1921. augusztus 2-ai egyházmegyeközi határozatot Komjáthy az új egyházmegye 1921. szeptember 5-ei ungvári gyűlésén ismertette a gyülekezetek képviselőivel, és kérte annak elfogadását. Ezt azonban a gyűlés megtagadta, mivel az egyházkerület mielőbbi megalakítását látta volna szükségesnek, és a közös bizottság működésének törvényes alapjait nem ismerte el.33 Ugyanakkor Komjáthy indítványozta azt is, hogy a gyűlés erősítse meg az 1921. július 18-i elvi határozatot az új egyházmegye megalakításáról, és kérvényezzék a történelmi ungi egyházmegye közgyűlésétől az elszakadás elfogadását. Ugyanakkor kinyilvánították, hogy erre az elszakadásra kizárólag a külső kényszerítő körülmények miatt van szükség, és amennyiben azok a jövőben megszűnnek, újból egyesülhet a kettészakadt egyháztest. Kezdeményezik továbbá az ungi egyházmegyei közgyűlés előtt, hogy a két egyházmegye anyagi ügyeit egy közös bizottság kezelje a jövőben.34 A gyűlésen a következő gyülekezetek képviselői voltak jelen: Ungvár, Ungtarnóc, Eszeny, Nagygejőcz, Szalóka, Kisgejőcz, Korláthelmecz, Minaj.35 A beadvánnyal az 1921. október 7-ei megyei közgyűlés foglalkozott, amely végül hosszú vita után 31 BREKJ, 1921.09.15., 13. pont. 32 TiREL PF-50/1.751/1921., Simkovic János: Levél a szlovenszkói református egyház püspökségi adminisztrátor urainak 1921.03.31. 33 TtREL 1.22. a. 1.52/1923., Jegyzőkönyv az ungi református egyházmegyéből Ruszinszkóban maradt s elvileg 1921. július hó 18-án megalakult Ruszinszkói Ungi Református Egyházmegyének 1921 évi szeptember hó 5-én tartott üléséről 3. pont 34 TtREL I. 22. a. 1.52/1923., Jegyzőkönyv az ungi református egyházmegyéből Ruszinszkóban maradt s elvileg 1921. július hó 18-án megalakult Ruszinszkói Ungi Református Egyházmegyének 1921 évi szeptember hó 5-én tartott üléséről 5. pont 35 .TtREL 1.22. a. 1.52/1923., Jegyzőkönyv az ungi református egyházmegyéből Ruszinszkóban maradt s elvileg 1921. július hó 18-án megalakult Ruszinszkói Ungi Református Egyházmegyének 1921 évi szeptember hó 5-én tartott üléséről. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 2014I2 97
