Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Magyarországi Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár
Kommentár az esperes nem engedélyt ad az állás elfoglalására, hanem igazolja, hogy a választási eljárás jogerősen lezárult, a jelölt ennek alapján elfoglalhatja a meghívással vagy a pályázattal meghirdetett gyülekezeti lelkészi állását. Amennyiben az eljárás jogerősen befejeződött, a concessa kiállítását az esperes nem tagadhatja meg. A concessa feltétele a szolgálati viszony keletkezését jelentő beiktatásnak, s egyben az állás elfoglalásának. 19. Stóla: Az eseti egyházi szolgálatokért az egyházközségnek vagy közvetlenül a lelkésznek juttatott vagyoni jellegű adomány. A stóla a református lelkészi javadalmazás egyik legősibb összetevője. A latin eredetű szó eredeti jelentése az egyházi öltözéket kiegészítő széles szalag, nyakszalag, amely egyben bizonyos egyházi szolgálatok ellátásának illetékeként is használatos volt. A katolikus egyház egyeduralma alatt az egyháztagok kötelező adót fizettek az egyház fenntartására és az egyes szolgálatokért illetéket. Idővel a református egyházban a kötelező illetéket az önkéntes vagyoni adomány váltotta fel. Önkéntes, mert az egyházalkotmányi törvényünk a törvényes egyházfenntartói járulékot megfizető valamennyi egyháztag alanyi jogaként említi, hogy a református egyháztag az egész Magyarországi Református Egyház illetékességi területén, tehát bármely egyházközségben tagságából folyó jogosultságként kérheti gyermeke megkeresztelését, házasságának megáldását, hozzátartozója eltemetésének szolgálatát, az ezekkel való élést pedig ugyancsak egyháztagi kötelezettségként határozza meg. Ezen alkalmakon a lelkész szolgálati feladatából következően köteles ellátni a szolgálatát. A keresztelés mint az egyik sákramentum kiszolgáltatásakor azonban stóla a törvény 92. § (4) bekezdése alapján nem kérhető. Bár a törvény az ezen alkalommal nem kért, de felajánlott stóla elfogadását nem tilalmazza, de ugyanazon okból, mint a kérés tiltása nem elfogadható. Egyéb szolgálatokért sem kérhet a lelkész stólát, de azt elfogadhatja. Ez a törvény magyarázó rendelkezéséből következik, amikor is az új törvényünk a stólát mint adományt határozza meg. Az adomány pedig nem szolgáltatási díj, következésképpen nem lehet kötelező. A stóla a lelkész javadalmát képezi, ezért a lelkészi jövedelemhez hozzászámítandó, utána a járulékokat mind az állásfenntartónak, mind a lelkésznek meg kell fizetnie. 20. Nyilvántartásba vétel: A hallgatói jogviszony megszűnését követően az egyházi jogviszony és a lelkészi életpálya kezdetét jelentő aktus. A lelkészi életpálya keletkeztető aktusa a nyilvántartásba vétel. Részletes szabályait és azok magyarázatát lásd a törvény 110-120. §-ainál! 21. Törzskönyv: A nyilvántartásba vétel eredményeképpen létrejövő dokumentum, amely a hallgatói jogviszony megszűnését követően az első egyházkerüSárospataki Füzetek 18. évfolyam | 2014 | 2 83
