Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Magyarországi Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár
Szathmáry Béla „(3) A Magyarországi Református Egyház valamely gyülekezetének teljes jogú tagjai közé kérheti felvételét az adott egyházközség presbitériumától az az evangélikus felekezetű nagykorú keresztyén, aki helyzetéből fakadóan a Református Egyház rendjét megtartva, hitét egyházunk keretein belül kívánja gyakorolni.” A törvénymódosítás a 40 éve megkötött Leuenbergi Konkordátum végrehajtása érdekében született. A Protestáns Egyházak Európai Közössége alapító dokumentuma a leuenbergi konkordia, amelyet több egyházközi megbeszélés után a Basel melletti Leuenbergben fogalmaztak meg 1973-ban. Ez véget vetett a reformáció kálvini, illetve lutheri útján járó egyházak közötti szakadásnak. A dokumentum megfogalmazta a tagegyházak közös felfogását a keresztségről, úrvacsoráról és evangéliumról, és a reformáció korabeli ellentéteket a jelenkorra nézve érvénytelenítette. Az egyházak kölcsönösen elismerték egymás lelkészeit, isten- tiszteleti és úrvacsorái közösséget vállalnak, és elkötelezték magukat az egyházi közösség megvalósítása mellett. Ebből következően az így református egyháztaggá váló és a további feltételeknek is megfelelő evangélikus lelkész is választható. b, lelkészi képesítéssel rendelkező A lelkészi képesítésű egyháztag alatt - ha a sorrendileg első, tehát már meglévő feltételnek tekintjük a református egyháztagságot - valamely hazai vagy külföldi, református lelkészképző oktatási intézmény lelkészi diplomájával rendelkező, de a törvény későbbi, a 8-13. §-aiban részletezettek szerint a Magyarországi Református Egyházban lelkészképesítő vagy honosító vizsgát tett, lelkészi végzettségű személyek értendők. c, felszentelt A felszentelés feltétele megszerezhető a MRE bármely egyházkerülete egyházkerületi közgyűlésén a törvény 14. és 15. §-ának megfelelően, de megszerezhető a MRE Egységes Lelkészképesítő Bizottság (ELB) előtt tett honosító vizsga előtti időpontban bármely református egyházban. Ez utóbbi esetben az ELB előtt már csak honosító vizsgát kell tenni, s értelemszerűen elmarad a magyarországi egyházkerületben történő felszentelés is. A részletes értelmezéseket lásd a 8-15. §-oknál! 2. Egyházi személy: a lelkész és mindazon lelkészi képesítéssel rendelkező személy, aki egyházi felhatalmazás alapján lelkészi vagy lelkészi jellegű szolgálatot lát el, tisztséget tölt be. 74 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 2