Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Moldván Edit Eszter: A bibliai törvény szerepe Kálvinnál a kátéirodalom, az Institutio és a kommentár-irodalom tükrében
Moldván Edit Eszter A törvény azért lett eltörölve, mert erőtlen és használhatatlan volt (Róm 7,18). „Ugyanis, amiképpen az összes jelképes kiábrázolás Krisztusra vonatkozott: úgy Őtőle vették erejüket és hatásukat; sőt magukban semmit sem tehettek, s nem is tettek, hanem egész erejük egyedül Krisztustól függött. ...Jegyezzük meg tehát, hogy a törvény haszontalanná válik, ha Krisztustól megüresítjük.”71 V. Összegzés E tanulmányban előbb az I. és II. genfi káté, majd az Institutio, végül a Római levél és a Zsidókhoz írt levél magyarázatának tárgyalása révén követhettük nyomon, hogy miként látta és határozta meg Kálvin a bibliai törvény szerepét. Láttuk tehát, hogy nem önmagában, a mindennapi életet körülbástyázó szabályok katalógusaként tekintett a törvényre, hanem mindig az isteni kegyelem és az emberrel kötött szövetség kontextusában. Hadd álljon itt előttünk végül a Zsid 10,1 versének magyarázata, mely hűen közvetíti számunkra a törvényre vonatkozó kálvini látásmódot: „Ezt a hasonlatot a festőművészet köréből vette (tudniillik a levél írója). Mert itt az árnyék szónak más az értelme, mint a Kolossébeliekhez írott levél 2. részének 17. versében, ahol a régi ceremóniákat nevezi így, mivel belsőleg nem foglalták magukban azoknak a dolgoknak teljes valóságát, amelyeket ábrázoltak. Most pedig azt mondja, hogy hasonlók voltak azokhoz a durva vonásokhoz, amelyek az eleven képnek mintegy vázlatos körvonalai. Ugyanis a festők, mielőtt az ecsettel az eleven színeket felraknák, szénnel vázolni szokták, amit kifejezni szándékoznak. Az ilyen, kissé homályos festményt a görögök árnyképnek (oKiaypacpía) nevezik, mint ahogyan a kidolgozott képmásnak náluk eíiaóv a neve. ...Tehát ezt a különbséget állapítja meg az apostol a törvény és az evangélium között, hogy a törvény alatt csak durva és kezdetleges vonásokkal volt vázolva az, ami ma jól kirajzolva és eleven színekkel jut kifejezésre. S ilyen módon ismét megerősíti, ...hogy a törvény nem volt haszontalan. ...Mert noha ott még nem volt meg a mennyei dolgoknak - amint mondani szokták - a művész utolsó ecsetvonásaival befejezett képe: mindazáltal az olyan-amilyen ábrázolás sem csekély hasznára volt az atyáknak, ámbár a mi helyzetünk sokkal jobb az övéknél. És meg kell jegyezni, hogy ők ugyanazokat a dolgokat láthatták messziről, amelyeket mi most közelről, a szemünk elé állítva látunk. Ennélfogva ugyanaz a Krisztus nekik is, nekünk is, ugyanaz a megigazulás, a megszentelődés és az üdvösség. Csak a festés - vagyis az ábrázolás - módjában van különbség.”72 71 Kálvin János: A Zsidókhoz írt levél magyarázata, i.m. 130. 72 Kálvin János: A Zsidókhoz írt levél magyarázata, i.m. 166-167. 58 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 2
