Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Moldván Edit Eszter: A bibliai törvény szerepe Kálvinnál a kátéirodalom, az Institutio és a kommentár-irodalom tükrében
A bibliai törvény szerepe Kálvinnál... Luthernél is (Luther kiskátéja), továbbá mindkettejük esetében a második káté íródott kérdés és felelet formájában.8 B) Az I. genfi káté Kálvin első kátéja 1537-ben francia nyelven „A hitvallás tanítása a genfi egyházban” (Instruction et Confession de Fői dönt on use en l’Église de Geneve) címmel jelent meg, és hosszú ideig az 1538-ban készült latin fordításból volt ismert. A káté a következő témákat tartalmazza: Tízparancsolat, Apostoli Hitvallás, Úri imádság, szentségek ismertetése. E témák kapcsán a törvény, a predestináció, a hit, a jó cselekedet, az imádság, a keresztség és az úrvacsora magyarázatát adja. Bevezetésként olvasunk igaz és hamis vallásról, Istenről és emberről, a szabad akaratról, a bűnről és annak következményéről, a halálról, a káté zárásaként pedig a pásztorok hatalmáról, a hagyományokról, a kiközösítésről és a felsőbbségről. Kálvin a Tízparancsolat kifejtése során a 2Móz 20 alapján parancsolatról parancsolatra haladva magyarázza a törvényt. A bevezető sorokban közli, hogy a törvény első táblája azokat a parancsolatokat írja le, amelyek Isten felségének szolgálatára vonatkoznak és kedvesek előtte. A második tábla pedig a felebaráti szeretetre vonatkozik. A törvény különösen is alkalmas szerepének betöltésére, hiszen benne szembetaláljuk magunkat „a minden igazságra nézve legtökéletesebb szabállyal [regula], amelyet valóban az Úr örökkévaló akaratának nevezhetünk” (1. genfi káté, 8. szakasz). Kálvinnál a törvény fontos szerepet kap, amit egy későbbi szakasz is bemutat (10. szakasz), mely szerint „a törvény az igazságnak és szent életnek valódi mintája [exemplar] és az igazságnak legtökéletesebb képe.” Isten törvénye nem csupán egy Isten által adott szabály vagy irányadó minta, amelyhez életünket mérjük, hanem „megmutatja az élet útját” és a valódi igazságot is. Bűneink következtében azonban közülünk senki sem képes eleget tenni annak, amit a törvény kíván. Ennélfogva ebben az állapotban a törvény elsődlegesen negatív szerepet tölt be.9 „Leleplezi a bűneinket, nagyobb engedetlenségen kap rajta minket és ezért Isten súlyosabb ítéletét tárja elénk, bűnösök elé” (10. szakasz). Mindaz, ami megmarad, átok és halál. így tehát Isten jó törvénye, amely szent, igaz és lelki a halálunk eseményévé válik (Róm 7,5-14). Mindazonáltal, a törvény e negatív szerepe az, hogy az Űr bár „törvényén át gyengeségeinkért és tisztátalanságunkért ugyan megfedd minket, de megvigasztal az Ő hatalma és kegyelme hűségessége által” (11. szakasz; e szakasz csaknem szó szerinti ismétlése található az Institutio II.7.8. részében). Látszólag ellentmondó, mégis talán úgy tűnik, hogy a törvény büntető szerepe által Isten képes lesz véghezvinni bennünk szabadító tettét. Nem csekélyebb dologért, mint azért, amit a törvény kíván, segíteni fog nekünk felismerni annak hiábavaló8 Patay Lajos: Kálvin János valláspaedagógiája, i.m. 78. 9 I. John Hesselink: Calvin's First Catechism, A Commentary, Westminster John Know Press, Louisville, Kentucky, 1997. 76. Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 201412 43
