Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: A tegnap és a holnap könyvtára
A tegnap és a holnap könyvtára kínálták a felhasználóknak: szépirodalmat, szakirodalmat, a könyvek mellett folyóiratokat, kéziratokat, hang és képrögzítéses anyagokat. A könyvtárosok az állomány formai és tartalmi feltárásával, a gyűjteményt címek, szerzők, témák szerint feldolgozó katalógusokkal és tájékoztató szolgálatukkal próbálták elérni, hogy a közönség viszonylag gyorsan és hatékonyan találja meg a könyvtárban, amit keres. Kialakult az a hagyományos könyvtár, amelyet évszázadokon át a tudás templomaként tartottak nyilván, amelyiknek az állománya értékes és napra készen frissített, s van szakirodalom a kutatóknak és kölcsönözhető szépirodalom az olvasni szeretőknek; ahol a hivatásuknak élő könyvtárosok eredményesen működnek együtt; ahol az intézmény egésze egy közösségi tér, melyben az olvasó maga határozza meg azt, hogy milyen mértékben veszi igénybe a szolgáltatásokat; ahol állandó a forgalom, mert gyakran térnek be különböző programokra gyermekek, társaságot kereső fiatalok, kisgyermekes anyukák, újságolvasó apukák, középkorú böngészők, idős könyvmolyok és minden korcsoport szívesen jön, mert jól érzik itt magukat, bármikor kaphatnak léleképítő szellemi táplálékot, és az érdeklődésüket folyamatosan fölébresztő élmények mindig több tudás megszerzésére, olvasásra, művelődésre inspirálják őket. A XX. század végéhez közeledve azonban lassan el is köszönhetünk ettől a könyvtártól. A Gutenberg galaxis által bevezetett információ-robbanás kihívásaira - első- sorban katonai és kereskedelmi fejlesztések nyomán - a távközlési-, számítástechnikai fejlődés újabb kommunikációs forradalma válaszolt. Információs társadalommá válunk, és ez a folyamat megváltoztatja az oktatást, a tudományos munkát, átalakítja a gondolkodás-módunkat, sőt az életformánkat. Mert igaz, hogy a mozi megjelenése nem vetett véget a színházi életnek, de a színház a fénykorát mégis a mozgókép megjelenése előtt élte. Igaz, hogy a televíziózás sem tette fölöslegessé a rádiózást és a mozit, de a rádió a fénykorát mégis a tv megjelenése előtt élte. Igaz, hogy a számítógép nem váltotta ki a tv-t, de a televíziózás a fénykorát mégis a számítógépesítés előtt élte - mondhatjuk a legifjabb korcsoportok eszközhasználati szokásait tanulmányozva. A Világháló nem tette fölöslegessé a hagyományos, papír alapú nyomtatványokat gyűjtő könyvtárat, ami azonban a fénykorát mégis az Internet megjelenése előtt élte. A számítógép - a funkcióit nyomtatással, másolással kiegészítve - a Gutenberg galaxis leáldozásának záró aktusaként valamennyi tulajdonosát, így a könyvtárat is szövegszerkesztővé, házi nyomdásszá, privát kiadóvá avatta. Az internetszolgáltató közreműködése azonban már az információs társadalom új könyvtártípusát, az elektronikus könyvtárat feltételezi. Ez a könyvtár közzéteheti a Világhálón a teljes állományát, amit bárki a világ bármely pontjáról a nap bármely órájában szemlézhet. A gyűjteményében őrzött dokumentumot digitalizálhatja - géppel olvasható, elektronikus dokumentummá alakíthatja -, ami ugyancsak bárhonnan, bármikor letölthető. A felhasználó az elektronikus dokumentumokat - könyv méretű vagy zsebben hordható - elektronikus olvasóval, akár maroktelefonnal olvashatja bárhol és bármikor. Az elektronikus könyvtár tehát „falak nélküli,” akár „zsebben Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 20141 1 181
