Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: A tegnap és a holnap könyvtára
TANULMÁNYOK Kiss Endre József A TEGNAP ÉS A HOLNAP KÖNYVTÁRA Szakmai közhelyeket sorakoztatok fel a következőkben. Teszem ezt egyrészt azért, hogy ezen a konferencián1 ne érje szó a ház elejét, hogy a történeti perspektívát vagy a jövő egyetemes kihívásait ne hiányolják a könyvtárak tekintetében, másrészt - és főképpen- azért, hogy ezt követően a kollegák szabadabban szólhassanak a jelenről és mindarról, amit fontosnak éreznek. A Könyvtári Napoknak ezen ismeretek és tapasztalatok cseréjével van igazán értelme. Azt is előrebocsátom, hogy az elhangzó, mind a múltba, mind a jövőbe tekintő megállapítások vitathatóak: ezért tekinthető vitaindítónak és talán inspirálónak ez a felvezetés, amit - a terjedelmes témái ellenére - rövidre igyekszem fogni. Az emberi emlékezet kb. 70.000 éve ismereteket tárol és közöl hanggal, mozgással, szavakkal, majd a beszéd útján napjainkig, mint most magam és mindannyian. A szó elszállt, az írás megmaradt, kb. 8.000 évvel ezelőtt, amikor kőbe, fába, csontba vésett, textilre festett jelekkel rögzítettünk információkat: már nemcsak szájhagyomány útján volt továbbadható a tudás. Hallatlan áttörés volt ez, hiszen a rögzített üzenet legyőzte az időbeli és térbeli korlátokat: az ősi tudást most már „írásban” adhatták át a következő nemzedékeknek és bárhová elvihették, bármikor felhasználhatták és gyarapíthatták. Az emberi memóriának ez a fajta kiterjesztése igazán akkor vált hatékonnyá, amikor az írásbeliség fölfedezte a legkevesebb betűből álló ábécét- kb. Kr. e. 1.200 évvel -, és tökéletesen visz- sza tudta adni az emberi beszéd kifejezéseit. Az egyre alkalmasabb íráshordozók segítettek abban, hogy a kommunikációs „földindulás” már az olvasás első „forradalmában” bontakozzon ki a középkori Európában. 1 Elhangzott Érmihályfalván a Könyvtári Napok alkalmával rendezett könyvtáros - konferencián. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2014 | 1 179