Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kádár Ferenc: Hitvallás-magyarázat mint homiletikai és liturgikai feladat
Kádár Ferenc A magyar református teológiában az újabb időkben tudomásom szerint Kelemen Attila kolozsvári teológiai tanár foglalkozott legbehatóbban a kátémagyará- zatos istentisztelet kérdésével. Egy átfogó tanulmányt készített erről a kérdésről,22 amelyben úgy tekint a hitvallásra, konkrétan a Heidelbergi Kátéra, mint az egyház alapkövére, amely a Szentírás mellett az egyetlen élő fundamentumra, Krisztusra mutat. A tanulmányban a történeti áttekintés után a tanító istentiszteletnek mint „tanfolyamatnak” teológiai és didaktikai kérdéseit taglalja, majd ad egy liturgiái vázlatot is,23 amit ő a gyülekezetében teológusokat is bevonva rendszeresen kipróbált. Kelemen gyakorlata szerint a kátémagyarázatos istentisztelet a vasárnap délutáni tanítói alkalom és a kátéóra ötvözete. Résztvevők a konfirmandusok és a gyülekezet minden rétege, külön is aktivizálva a presbitereket, az énekkart stb. Lehetőleg a gyülekezeti teremben kell tartani, meghittebb körben, mint a hagyományos istentiszteletet. Ezen az istentiszteleten az aktív szolgálatba igyekszik bevonni minél több gyülekezeti tagot. A liturgia tehát közös szolgálat. Fontosnak tartja, hogy gyülekezeti ünnep legyen ez az alkalom. A liturgia rendje a következő (rövidítve): apostoli köszöntés (presbiter) - elő- fohász (lelkipásztor) - ének (esetleg gyermekek) - a múlt alkalom anyagának ismétlése (konfirmandusok) - az új téma bevezetése, sok kérdéssel, felvetéssel, az érdeklődés felkeltésével (lp.) - imádság vagy ének (epiklézis) - az új anyag kifejtése a kátékérdéssel vagy úrnappal kapcsolatos igék sorozatos idézése, rövid magyarázattal (konfirmandusok és lp.) - kátéválaszok felolvasása (konfirmandusok)- énektanulás (kántor) - imádság, Miatyánk - összefoglalás alkalmazással (lp.)- Apostoli hitvallás - hirdetések (presbiter) - a következő alkalom kérdéseinek kiosztása - ének - áldás (lelkipásztor). Ennél egyszerűbb liturgiái váz is elképzelhető. Többször végeztem kátémagyarázatos sorozatot, én a következő rendet követtem: A vasárnap esti homíliás istentisztelet bevezetése (fohász, énekek, előima) - a soron következő úrnapi kérdések és feleletek felolvasása (lelkipásztor és gyülekezeti tag) úgy, hogy a kérdést a lelkész olvassa, a feleletet a gyülekezeti tag(ok)- textus és igehirdetés - ének -bizonyságtevő rész (egy-két vers vagy próza a témával kapcsolatban), melyet pl. a segédlelkész vagy fiatal olvas fel - utóima, Miatyánk, hirdetések - záróének, áldás. A II. Helvét Hitvallás jellege más, ezért új liturgiái formát próbálunk ki, ami a fentihez hasonló, csak az a különbség, hogy a rövid igehirdetés, a hosszabb káté-olvasás és magyarázat külön egység lesz. A homiletikai feladatra térek. Le kell szögezni, hogy a kátémagyarázat, illetve hitvallás-magyarázat ugyanúgy textus-függő, mint minden más igehirdetési forma. Ebben az esetben a textust magyarázzuk a káté (hitvallás) összefüggésében. 22 Kelemen Attila: A kátémagyarázatos istentisztelet, in: Református Szemle, 2004/1. 34-45. Újra megjelent: Confessio, 2008/2., 96-106. 23 Kelemen: i.m. 42-43. 114 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2014 I 1
