Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csorba Dávid: Debreceni Ember Pál és a pataki szellemiség
Csorba Dávid azon Esztendőnek fogyta felé Haza érkezvén, a’ Sáros-Pataki Ekklésiában az UR munkajabéli szent szolgálatra elő állíttatván véle edjütt az Ellenkezőkkel bizonyos időknek el folyáték alatt, mennyi sok Lelki Hartzainak s edjüvé vettetett vállakkal való tusakodásinak voltának, tudja az a’ ki mindeneket tud, s’ tudják még mais á sok jó Lelkek”.51 Az 1708-tól pusztító nagy pestisjárvány (Kolozsvártól, Debrecenen át a Hegyaljáig) szedte áldozatait: Debrecenben 1709-ben halt meg Dobozi (II.) István főbíró, rá egy évre a fia, Dobozi (III.) István, és feltehetően ez évben Liszkán az egyháztörténész lelkipásztor. Szatmári Paksi Mihály, Ember Pál veje ezután a pataki kollégium tanára lett, s magával vitte az egyháztörténet 1706-os kéziratát, újra lemásoltatta (ez 1722-re készült el), s kijuttatta Lampéhoz Utrechtbe, mely így nemsokára megjelenhetett. Családjával nemsokára visszaköltözött Patakra, a fia, Szatmári Paksi István már Debrecenben lett teológiai professzor. Az egyik már idézett kötetében, a kollégium könyvtáráról szólva, az egyháztörténeti tanulságok kapcsán nagyapja életútját is részletesen ismertette, ezt idéztük eddig több ízben is. A családi emlékezet olyan adatokat, eseményeket, történeteket őrzött meg, melyeknek a filológiai kutatás más módon nem talált bizonyítékára. Ide tartozik Ember Pálnak az utolsó jóslata is, mely a vallásbéke utáni vágyát fejezte ki. „Röviddel halála előtt mondta, hogy az Isten visszahozza a magyar [református] egyház békéjét, de ő már ezt nem fogja látni.”52 így lett, Ember Pál halála után nem sokkal a német zsoldoshad erővel vette el az olaszliszkai templomot, és a vallási egyenetlenségek még a történetmondó unoka időszakára (1773) sem csitultak. Ez a rögös életút is azt példázza, hogy a történelem ilyen hatalmas változásokat hozó időszakában is lehetett alkotni, a keresztyén hitet megtartani, még az üldözés idején is lehetett a kálvinista felekezethez csendes hittel ragaszkodni. Méltó, hogy a református emlékezetben megőrződött egyháztörténészünk neve, életútja, hitben való megállása fennmaradjon, és szellemi öröksége általunk folytatódjon. Debreceni Ember Pál életútjának és életművének összefüggése kettős módon szimbolikus: példát mutató közösségek eresztették útnak és támogatták (a debreceni és a pataki kollégiumok, a féltucatnyi kálvinista mezőváros, a nemesi patrónusok), és innen táplálkozhatott az ifjú lelkész heroikus hite, szellemi és lelki ereje, hogy egész életével ezekben a közösségekben szolgáljon, nem tántorodott meg, és úgy gyakorló lelkészként, mint a tudományos életben is maradandó életművet hagyott maga után. 51 Debreceni Ember Pál, [HB. id. Csécsi János felett], [kézirat], [Patak, 1708. május 20.], leírta: ifj. Csécsi János = Collectio Tsétsiana, szerk. ifj. Csécsi János, [Patak], 6 ff. = TIREK SRK Könyvtára (Sárospatak) Kézirattára, jelzete: Kt. 205/6, 6r. 52 Szatmári Paksi, Catalogus Bibliothecae..., i. m., 328. 106 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2014 | 1
