Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csorba Dávid: Debreceni Ember Pál és a pataki szellemiség
Csorba Dávid Debrecen után legnépesebb mezővárosa volt, s kuruc-párti, de rác, román és magyar lakossággal. Itt volt lelkész Czeglédi Pál (1683 és 1710 között), a kassai mártírlelkésznek, Czeglédi Istvánnak a fia, aki ekkor érmelléki esperes is volt.41 Az egyik akár a még Losoncon megkezdett és Szatmáron befejezett kéziratos prédikátori jegyzet is lehetett, amely a sárospataki könyvtár kézirattárában található jelenleg, melyre már korábban hivatkoztunk;42 de még valószínűbb, hogy egyháztörténeti jegyzeteinek (kikölcsönzött iratok, régi zsinati feljegyzések, külön-nyomtatványok etc.) elveszését sirathatta. Egy másik vegyes csomag a Debreceni Református Kollégium kézirattári állományába került, Szilágyi Benjámin István Sy no daliájának jól ismert pataki iratait tartalmazza, és még számtalan más méretű, korú és műfajú kéziratot és kiadványt (Melius egy prédikációját, Károlyi Gáspár egy levelét, Geleji Katona István Praeconium evangéliuma előszavának másolatát etc.).43 DEBRECEN (1704-1705). Ember Pál a sokszori invitálást végül elfogadva, Debrecenben lett gyakorló lelkipásztor 1704 márciusától: az eddigi négy városi lelkészi státusz mellé Dobozi főbíró miatta létrehozatta az ötödiket, az ispotályi gyülekezet élén (nagyjából a mai Tégláskert körzetében). A mintegy másfél éves debreceni tartózkodása alatt került sor az apologetikus célzattal közreadott angol egyházvédelmi irat, a Juellus-kötet kiadására,44 majd az 1704-es collegiumi diáklázadás idején a főbíró közbenjárásával felülvizsgált új törvények aláírói közt is ott találjuk „Paulus E. Debreczeni” nevét, aki valószínűleg ennek kinyomtatásában, a collegiumi törvények első megjelentetésében is részes volt.45 A szabad királyi város vezetői ekkor a nemzetközi politikai és a gazdasági szálakat szövögető, nagytekintélyű főbírók, Dobozi (II.) István és Komáromi Csipkés (II.) György (utóbbi a hasonnevű debreceni lelkipásztor fia, aki a Rákóczi-sza- badságharcot lezáró szatmári béke tető alá hozásában is tevékeny részt vállalt) segítették Ember Pált a közösségi reprezentáció legfontosabb eszközének tekintett egyháztörténet előkészítésében. Az egyházkerület részéről Kocsi Csergő János püspök szervezetileg támogatta az egyháztörténet előkészítésében: nemcsak az egyházmegyék irattárait, papi listáit, történeti feljegyzéseit bocsátotta rendelkezésére, de korrektorként átnézte az elkészült fejezeteket. Ebből az időből fennmaradt két kéziratos kötete, mely a debreceni évek terméseit tartalmazzák.46 41 Zoványi, Egyháztörténeti Lexikon..., i. m. = http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=490. 42 Ember, Temetési prédikációk..., i. m. 43 TTREK DRK Nagykönyvtár (Debrecen) Kézirattára, jelzete: R 575. 44 RMK II, 2203. 45 G. Szabó Botond, A Debreceni Református Kollégium a „pedagógia századában": Neveléstörténeti tanulmány XVIII. századi forrásgyűjteménnyel, Debrecen, ??? 1996, ???. 46 Debreceni Ember Pál, [Prédikációk], [kézirat], [Debrecen, 1704-1705], 126 ff. = TTREK DRK Nagykönyvtár (Debrecen) Kézirattára, jelzete: R 552; Ember Paulus, Debreceniensis, [Debreceniprédikációk], [kézirat], [Debrecen, 1705], 122 pp. = TIREK SRK Könyvtára (Sárospatak) Kézirattára, jelzete: Kt. 261. 104 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2014 1 1
