Sárospataki Füzetek 17. (2013)

2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Tonhaizer Tibor: Fenntarthatóság és történelemtudat az Újszövetség etikájának fényéban

Ton hm Zer Tibor

ABSTRACT

Sustainability and Historical Consciousness in the Ethics of the

New Testament

The problem of sustainability is a very current issue today in numerous scientific forums. Besides various economical, social and political organisations, theologians are also interested in this project, of course. It is important to examine how a Christian person perceives this problem in light of the ethics of the New Testament. According to the Old Testament God, after creation, gave the people a so-called „cultural mandate”, which calls for the cultivation and preservation of the earth. Jesus Christ did the same during his earthy service, since he healed the sick, gave food to the hungry and gathered his disciples around the table for His last supper. The Good Shepherd presented countless examples of caring for the flock and the created world. In addition to the gospels Paul’s epistles contain the same instructions, too. The world is not only „natura” but „creatura”. This position helps us to see the value and the importance of sustainability from a historical perspective. It is an eternal truth that responsible Christian people must take part in the work of care, maintenance and preservation to the last moment of their lives.

ABSZTRAKT

Fenntarthatóság és történelemtudat az Újszövetség etikájának fényében

A fenntarthatóság problematikája ma nagyon aktuális kérdés számos tudományos fórumon. A különféle gazdasági, társadalmi és politikai testületek mellett természetesen a teológusok is sokat foglalkoznak vele. Fontos megvizsgálni, hogy egy keresztyén ember miként is tekinthet a szóban forgó problémára az Újszövetség etikájának fényében. Az Ószövetség tanúsága szerint Isten a teremtést követően az embernek adta nevezetes „kultúrparancsát”, mely a teremtett világ művelésére és megőrzésére buzdít. Ugyanezt tette Jézus Krisztus is földi szolgálata során, hiszen gyógyította a betegeket, enni adott az éhezőknek és asztala köré gyűjtötte tanítványait. A jó pásztor számtalan példát mutatott a nyáj és a teremtett világ gondozására, de az evangéliumok mellett a Pál leveleiből is a tanítás sugárzik. A világ nem csupán „natura”, hanem „creatura,” mely ilyen módon értéket ad és történelemtudatot formál. Örök igazság, hogy egy felelősen gondolkodó keresztyén embernek élete utolsó pillanatáig részt kell vennie a gondoskodás, a fenntartás, a megőrzés és az új életre való felkészítés nemes szolgálatában.

64 Sarc )S PATAKI FÜZETEK 2013/1-2