Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dienes Franciska: A Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa - Makkai Sándor Ady Endre vallásos lírájáról és annak kortársi visszhangja
Dienes Franciska személyes, hitbéli élményként éli meg, hanem annak erkölcsi és pedagógia vonásai miatt gyakorolja. Balassi és Ady univerzalitását abban látja, hogy ők ketten egyedül azok a költők a magyar irodalomban, akiknek verseiben őszinte és személyes bűnbánat jelenik meg. A többi költőnk esetében ez teljesen hiányzik. Sok csapás, szenvedés és gyötrelem közepette gyakran fohászkodtak lírikusaink Istenhez megváltó kegyelméért, azonban igazán sosem találtak rá. Csak az képes találkozni Istennel, aki mélyen megélte önmaga nyomorúságát és bűnösségét, s aki saját életére úgy tud tekinteni, mint halandó és gyarló emberi létre, megalázkodik önmaga és Isten előtt. Ez az, ami nemzetünk költőinek verseiből hiányzik, és ez az, ami Ady lírájában megjelenik. Benne Isten élő és folytonosan jelen lévő személy, átjárja lényét és költészetét is. Olykor vele viaskodik és keresi őt, olykor pedig megalázkodik előtte és megnyugszik benne. „Egyszóval: valóságos élménye. Ady sohasem mond bölcs aforizmákat Istenről, sohase fejtegeti létének bizonyítékait a természetben és a történelemben, sohase beszél a mások vallásáról másoknak, ő mindig a maga Istennel való személyes harcát és békéjét beszéli, önmagáról vall, önmaga bűnös kezét tördeli, beteg szívét tárja ki Isten előtt, önmaga szemével látja Isten érkezését, a saját találkozását ujjongja el Vele.”41 Makkai szerint ezzel a vonásával Ady Endre magyar költészetünkben egyedülálló hangot szólaltat meg, és éppen ez az, ami miatt a középiskolákban a tanárok nem tartják megfelelőnek az ifjúság elé példaként állítani. Ady életének és vallásos lírájának fő ihletője a Biblia volt. Mindennapi olvasmánya volt, belőle táplálkozott, költészetének nyelvére is nagy hatással volt. Egy megrendítő-megrázó pillanatában darabokra is tépte.42 Köteteit vizsgálva, a vallásos témájú versek számának megjelenésében egy emelkedő tendenciát találunk. A bibliai motívumok és utalások az 1906-ban megjelent Új versek című kötetben kis számban találhatóak meg. Krisztusok mártírja vagy az Este a Bois-ban költemények azok, melyekben felfedezhetőek bibliai személyek és helyek. Az 1907-es Vér és arany kötetben már jelentősen emelkedett a száma azoknak a verseknek, melyekben a bibliai utalások megtalálhatóak valamilyen formában. A magyar Messiások, Sötét vizek partján, Lázár a palota előtt csak pár példa a költemények közül. Ady költészetében egyre erősebben megjelenő keresztyén utalások jelzik az életében bekövetkezett változásokat, hitének megerősödését. Ennek az egyre növekedő folyamatnak a csúcspontja az 1908-ban megjelent Illés szekerén című kötetben következett be. Ez volt az első olyan kötete, amelyben az Istenes verseit külön ciklusba rendezte. A Sion-hegy alatt verse lett a ciklus címadó költeménye. Ezekben az alkotásaiban már jól láthatjuk Isten keresésének felerősödését és kapcsolatuk alakulását. Ádám, hol vagy?, Az Isten balján, A Sion-hegy alatt, Szeress engem, Istenem verseknek már a címében is megmutatkozik egy erősebb és személyesebb Istentapasztalás. 41 l.m., 100. 42 Révész Béla,,,/://, éli"..., (Felolvasás azAdy-ünnepen), Nyugat, 1923,23. szám. 100 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 1201314
