Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barnóczki Anita: Elkülönítés, különülés, különállás - az előítélet és identitkásképzés egyes kérdéseinek megjelenése a cigány gyermekek hitoktatásában
Barnóczki Anita nem közvetlen, hanem közvetett tapasztalatokból származnak), a túláltalánosítás és a negatív viszonyulás is. Az előítéletek, vagyis előzetes ítéletek inkább lehetnek pozitívak, mint a sztereotípiák.* 16 A sztereotípiák Allport megfogalmazásában az előítéletek képszerű alkotóelemei vagy kategóriával társult túlzáson alapuló nézetek, melyeknek feladata a kategóriával kapcsolatos nézetek és viselkedések racionalizálása.17 Ebből fakadóan egy kategóriához többféle sztereotípia is kötődhet, melyek esetenként teljesen ellentmondhatnak egymásnak, és a szituációtól függően vesszük elő és alkalmazzuk őket. Ebből fakad azonban az is, hogy a sztereotípiák megszüntetésére irányuló erőfeszítések gyakorta meddőnek bizonyulnak, mivel a változatlanul hagyott előítéletek funkcionális leképeződései. A kategorizáció kényszere a legkisebb energia-befektetés elve mentén, érzelmi színeket nyerve, félelmek és szorongások által erősítve és félelmeket, szorongásokat keltve jelen van gondolkodásunkban. Esetenként, ha igazán őszinték vagyunk, rajtakapjuk magunkat, hogy amit kimondunk, az sztereotipizálás, végső soron előítéletes gondolkodás produktuma. Őszinteségünket azonban nem csupán a szégyen és az ellentétes irányú társadalmi nyomás teszi nehézzé, hanem az is, hogy ezek a folyamatok részben nem tudatosak.18 A részben szó itt kifejezetten hangsúlyos, mivel egy csoporthoz vagy csoport egy tagjához fűződő viszonyunkat és reakcióinkat együttesen határozzák meg tudatosan alakított véleményeink, illetve a szinte automatikusan működésbe lépő sztereotípiáink.19 2. Kategóriák és viszonyrendszerek A kategóriák nem légüres térben születnek. Szorosan kötődnek önértelmezésünkhöz, világlátásunkhoz, melynek alapvető értelmi egysége a „mi”, vagy más néven „saját csoport” vagy „ingroup”. Ez sokszínű lehet, például család, kisebb-nagyobb közösségek, etnikai vagy vallási csoport, társadalmi réteg vagy nemzet. A „mi” határait az „ők”, vagyis „outgroup” adja. A „mi” és „ők” megkülönböztetése identitásképző különbségtétel, mely a körülöttünk levő világ dolgainak rendezőelve, meghatározza kategóriaalkotásunkat, és tudásunk szerkezetének konstrukciós folyamatait is, melyet Dürkheim inkább a logikai élet forrásaként és kollektív reprezentációjaként, míg Tajfel orientációs rendszerként és cselekvéseink forgatókönyveként ír le.20 reotyping, Prejudice, and Discrimination. New York, Psychology Press, 2009.10.fej. 199-227. 16 Charles Stangor:„The Study of Stereotyping, Prejudice, and Discrimination within Social Psychology", in.: Todd D. Nelson (szerk.): Handbook of Stereotyping, Prejudice, and Discrimination. New York, Psychology Press, 2009.1 .fej. 2. 17 Allport: i.m. 245. 18 Mahzarin R. Banaji-Curtis Hardin-Alexander J. Rothman:„lmplicit sztereotipizálás a személyekről alkotott ítéletekben" in: Mahzarin Banaji (szerk.): Rejtőzködő attitűdök és sztereotípiák. Budapest, Osiris, 2003.64-90. 19 Patricia G. Devine and Lindsay B. Sharp: „Automaticity and Control in Stereotyping and Prejudice", in.: Todd D. Nelson (szerk.): Handbook of Stereotyping, Prejudice, and Discrimination. New York, Psychology Press, 2009.4.fej. 61-87. 20 Bindorffer Györgyi:„Sztereotipizáció az interetnikus kapcsolatokban", in: Bakó Boglárka, Papp 62 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2013 I 4
