Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Füsti-Molnár Szilveszter: Nélkülözhető-e a Heidelbergi Káté a Magyar Református Egyház életében?
Nélkülözhető-e a Heidelbergi Káté a Magyar Református Egyház életében ? érezhetjük a törvény summáját a jézusi megfogalmazás szerint. A szeretet fogalma adott esetben csak a struktúrateremtő törvényfogalommal áll szemben. Ebben a vonatkozásban a szeretet nem csak a vallási élet, hanem az emberi élet egészének a szabályozására törekedett. Szabályozza a házasságot, a rokoni kapcsolatokat, a magántulajdont, a kereskedelmet, a földművelést és az igazságszolgáltatást. Nem csak a vallási törvényfogalom kategóriáját jelenti, hanem az ethoszt is. Egy jó élet mércéje, amelynek alapján eldönthető, ki mit szolgált meg, kinek mi jár érdemei szerint. Ez a kérdés csak egy adott struktúrán belül lesz az igazságosság alapkérdése, és csak a struktúrán belüli ember vonatkozásában dönthető el. Ezen a ponton, a kívül és a belül határpontján izzik fel a törvény és a szeretet vitája. Amennyiben azonban, von Raddal egyetértve, meglátjuk a parancsolatok és a szövetség közötti szoros kapcsolatot, akkor nyilvánvalóvá lesz, hogy a parancsolatokkal Jahve az életre és halálra vonatkozó döntésekkel való szembesülést tárja népe elé. Annak ellenére, hogy Jahve a parancsolatok alapján döntést vár népétől, a parancsolatok semmi esetre sem voltak előfeltételei a szövetségnek, mintha a szövetség hatálybalépése függvénye lenne az Izrael által tanúsított engedelmességnek. Éppen az ellenkezőjéről van szó. A szövetség megköttetik, és ezzel Izrael meghallja a parancsolatok kijelentését.33 A szeretet fogalma (charitas és agapé) itt egy sokkal mélyebb megértést kíván. Nem redukálható olyan partikuláris érzelmi kötődésre, ami a személyek meghatározott köréhez kapcsolódik. Ricoeur szimbólumelmélete mutat rá, hogy Jézus a partikuláris érzelmi kötődést feltételező szeretettel az agapénak egy másik szimbolikus jelentésére is utal, kihasználva a szeretet szimbolikus jelentésében rejlő többletet. Ebben az értelmezésben egyetemessé tehető a szeretet, amiben túlmutat a puszta érzelmi kötődésen. Világosan látjuk ezt Pálnál is. Szükséges itt megjegyeznünk, hogy mai korunk az egyértelműségre törekvő modernitás szerint: ha a szabadság - egyenlőség - testvériség jelszavaiból a testvériségbe illeszti be az agapét, akkor pusztán alapvető emberi szolidaritás-viszonyként kezeli, és így éppen a fogalomnak ezzel a bizonyos többletjelentésével nem tud mit kezdeni. Mai korunk személytelenebb és egyértelműbb struktúra-kialakításában a testvériség fogalma akaratlanul is a háttérbe szorul, és kezelhetetlenné válik. A szeretet egyetemes érvényű kategóriája hordozza a kegyelem ökonómiáját, és abban a pillanatban, amikor a gyakorlatot érinti, a túláradás logikáját tanúsítja - ahogyan Ricoeur erre rámutat.34 Ebből érthető meg Jézus új szeretet-paran- csának az összevetése a régivel szemben („Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeteket” - Mt 5, 43.) Az előbbi értelmezés fényében itt Jézus az ellenség 33 Gerhard von Rád: Az Ószövetség teológiája. Osiris, 2000.1.158-159. 34 Paul Ricoeur: Liebe und Gerechtigkeit., Tübingen, 1990. Ld. még: Paul Ricoeur: Nyelv, szimbólum és értelmezés. Fabiny Tibor (szerk.): A hermeneutika elmélete I (Ikonológia és Műértelmezés 3.). Szeged, 1987,179-198. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 I 4 41
