Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Füsti-Molnár Szilveszter: Nélkülözhető-e a Heidelbergi Káté a Magyar Református Egyház életében?
Nélkülözhető-e a Heidelbergi Káté a Magyar Református Egyház életében ? 67.22,80.23 k.f.)» az egy igaz Istenről való beszédünknek (25.24, 94.25,95.26 117. k.f.27) és az üdvösségünknek (2928-30. k. f.29). Az én hűséges megváltómnak, Jézus Krisztus tulajdonának lenni annyit tesz, hogy hozzá tartozom. Létem középpontja és lényege rajtam kívül van. Ez olyan alapja ennek a liminális helyzetnek, melyben a létében megragadott létező előtt egy új eredet áll, és a lét egyszerre megnyílik a struktúrák absztrakt és személytelen viszonyába zárt létezése előtt. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az ember kilép a „törvény szolgaságából,” hiszen meghívása a szabadságra szól (Gál 4,5; 5,3). Ép22 Ml a célja az igének és a sákramentumoknak? Vajon az, hogy hitünket Krisztus keresztáldozatára mint üdvösségünk egyedüli alapjára irányítsák? Igen, ez a céljuk. Merta Szentlélek az evangéliumban tanítja, amita sákramentumokkal meg is erősít, hogy teljes üdvösségünk Krisztus egyszeri keresztáldozatában rejlik. 23 Mi a különbség az úrvacsora és a pápista mise között? Az úrvacsora azt tanúsítja egyrészt, hogy Krisztus egyszeri keresztáldozatáért teljes bűnbocsánatot nyertünk, másrészt, hogy a Szentlélek minket a Krisztusba olt, aki most valóságos teste szerint a mennyben, az Atya jobbján van, és azt akarja, hogy őt ott imádjuk. Ezzel szemben a mise tagadja, hogy élő és holt elnyerhetné Krisztus szenvedéséért a bűnbocsánatot, hacsak a misemondó papok nem mutatják be naponta értük a Krisztus áldozatát. Továbbá azt tanítja, hogy Krisztus testileg van jelen a kenyér és a bor színe alatt, és ezért ezekben kell őt imádni. A mise így alapját tekintve megtagadja Jézus Krisztus egyszeri áldozatát és szenvedését és ezért kárhozatos bálványimádás. 24 Isten lényege szerint egy Isten. Miért említettél akkor három nevet: az Atyát, a Fiút, és a Szentlel két? Azért, mert Isten az ő igéjében úgy jelentette ki magát, hogy ez a három különböző személy: az egy, valóságos és örök Isten. 25 Mit követel Isten az első parancsolatban? Azt, hogy ha lelkem üdvösségét szeretem, akkor buzgón tartsak távol magamtól és kerüljek minden bálványimádást, varázslást, babonát, szentek vagy más teremtmények segítségül hívását. Az egy, igaz Istent pedig helyesen megismerjem, csak őbenne bízzam; teljes alázattal és béketűréssel minden jót egyedül tőle várjak, őt teljes szívemből annyira szeressem, féljem és tiszteljem, hogy inkább a teremtett dolgokról mondjak le, mintsem legcsekélyebb mértékben is akarata ellen vétkezzem. 26 Mi a bálványimádás? Az, amikor az ember az egy igaz Isten helyett vagy mellett - jóllehet ő igéjében kijelentette magát - valami mást képzel vagy tart istennek, és bizalmát abba veti. 27 Mi szükséges ahhoz az imádsághoz, amelyet Isten kedvel és meghallgat? Először: az egy igaz Istenhez imádkozzunk, aki magát igéjében nekünk kijelentette.Tőle szívből kérhetjük mindazt, amit kérnünk parancsolt. Másodszor: ismerjük meg alaposan szükségünket és nyomorúságunkat, és alázatosan járuljunk felséges színe elé. Harmadszor: legyünk szilárdan meggyőződve arról, hogy bár méltatlanok vagyunk rá, Isten imádságunkat az Úr Krisztusért bizonyosan meghallgatja, amint azt igéjében meg is ígérte nekünk. 28 Miért nevezik Isten Fiát Jézusnak, azaz Üdvözítőnek? Azért, mert ő szabadít meg bűneinktől, és mert üdvösséget másnál sem keresni nem kell, sem találni nem lehet. 29 Hisznek-e tehát az egyedül üdvözítő Jézusban azok, akik boldogságukat és üdvösségüket a szenteknél, önmaguknál, vagy máshol keresik? Nem. Bár dicsekednek az egyedül üdvözítő és megváltó Jézussal, valójában megtagadják őt. Mert vagy nem tökéletes megváltó Jézus, vagy azoknak, akikőt igaz hittel elfogadják, mindent őbenne kell megtalálniuk, ami az üdvösségre szükséges. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 I 4 39
