Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Füsti-Molnár Szilveszter: Nélkülözhető-e a Heidelbergi Káté a Magyar Református Egyház életében?
Nélkülözhető-e a Heidelbergi Káté a Magyar Református Egyház életében ? viszonya; 2) az egymáshoz való viszonyunk, a felebarát szeretete; 3) a gyakorlatban megélt szolidaritás.8 Az egyház és világ dialógusának különböző nyilvános színterein az előbb felsorolt területek az identitáskérdéshez, a valóság krízisének diagnózisához és a célok, feladatok körülhatárolásához vezethetnek. Az egyház így fontos szereplőjévé válhat az értékorientáció változásainak. 1. 2 Az átmenetiség kísértéseiben meghúzódó lehetőség az egyház küldetésére nézve Ebben a rövid elemzésben arra kívánunk rámutatni, hogy lehetséges-e valamilyen kapcsolódási pont az egyház küldetésével összefüggésben az átmenetiség kísértései közepette. A református és presbiteriánusi egyházak felekezeti irányultságuk és teológiai sajtosságaik szerint alapvetően Jézus Krisztus és az Ige hatalmát igyekeznek érvényesíteni a közteológiai megnyilvánulásaikban is. Különösen is komplex jelenségről van szó, amikor az egyház küldetésének mibenlétét az egyházat érő külső és belső hangsúlyeltolódások jellemzik. Ennek felerősödése figyelhető meg az egyház jelenlegi helyzetében is, amit korábban az átmenetiség korának törésvonalai adta lehetőségeként jellemeztünk. A helyzet összetettségét csak fokozza, hogy a kiegyensúlyozatlanul és kiszámíthatatlan módon érő változások megannyi megfelelési logikát hívnak éltre, ami sokszor egymással ellentétes hatásokként nem egy dialektikus viszonyt erősítenek, hanem zűrzavart és orientációvesztést eredményeznek. Az egyház számos értelemben a perifériára került. Az átmenetiségben jelentkező kísértés alapvetően abban fedezhető fel, hogy az ember spiritualitásában elfordul az intézményesült vallási formációktól. Sőt, számos esetben a mai ember spiritualitását éppen a vallásossággal szemben kívánja megélni. A szubjektív relativizmus az én számára olyan megfelelő lelkiséget kíván létrehozni, ami egyes egyedül az enyém. Mannion elemzésében ez az individuális identitás kimunkálásának folyamatához vezet, ahol az én válik a valóság és az igazság alapjává, és az individuum sokkal inkább saját létének értelmét teremti meg, minthogy azt önmagán kívül ragadja meg.9 Ennek a tendenciának az ellensúlyozása a keresztyén apologetika feladata. Groothuis hívja fel a figyelmünket arra, hogy a spiritualitás az objektív igazság szerkezetének alapvető eleme.10 Az átmenetiség bizonytalansága válik nyilvánvalóvá, amikor a racionális objektivitás is megkérdőjeleződik eb8 Habermas válaszcikke in 'Transcendence From Within, Transcendence in Th is World', in Don S. Browning and Francis S. Fiorenza, eds.Habermas, Modernity and Public Th eology (New York: Crossroad,1992), pp. 226-50 9 G. Manion: Ecclesiology and Postmodernity. Question for the Church in our Time. Collegeville: Liturgical Press, 2007, p. 4. 10 D. Groothuis: Truth Decay. Defending Christianity against the Challenges of Postmodernism. ,2000, Leicester: InterVarsity Press, p. 164-165. Cooke, M., 2007,'A secular state for a postsecular soci- ety?Postmetaphysical political theory and the place of religion,'Constellations 14(2), 224-238. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 14 35
