Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Petrőczi Éva: Menny és pokol Pápai Páriz Ferenc "Pax sepulchri"-jában
Menny és pokol Pápai Páriz Ferenc„Pax sepulchri"-jában azonban képes tovább növelni szövegének emocionális erejét. Az égi főhadiszállás szépségének ecsetelése után rátér azoknak a legfőbb jóknak a részletezésére, amelyek az odakerülő, üdvözült lelkeket várják. A szövegben megjelenik minden földi kín ellentéte, a kontrapunkció olyan pontos és arányos, hogy egy zeneszerzőnek is becsületére válhatna: „Örök vigasság vagyon ott szomorúság nélkül: örökké való öröm, minden szenvedés nélkül: örökké való boldogság háborúság nélkül: Örökké való kedves állapot, minden únalom és fáradság nélkül: világosság vagyon ott, setétség nélkül: Örök élet vagyon ott, halál nélkül: Örök jó vagyon ott, minden gonosz nélkül: Ifjú erő vagyon ott, erőtlen vénség nélkül: Élet vagyon ott, minden vég nélkül: Ékesség vagyon ott: fogyatkozás nélkül: Szépség vagyon ott, hiba nélkül: Szeretet vagyon ott, gyülölség nélkül: Egészség vagyon ott, minden betegség nélkül: Tombolás vagyon ott, minden szünés nélkül. Nem tud ott ember fájdalmat: Nem hall ott ember jaj szókat: Nem lát ott ember kedvetlen dolgokat: Élnek végtelen örömben, és nem félnek gonosztól semmiben.”24 Azonban, bármennyire is a Pax és a mennybéli örömök embere Pápai Páriz, művéből természetesen nem hagyhatja ki a pokol kínjainak előszámlálását sem. írása annyiban tér el a jó halálra vezérlő kalauzok nagy részétől, hogy ő először, több megközelítésben is, a megváltott lelkek hajlékát magasztalja, majd ezt követően - lényegesen nagyobb bibliai apparátusra és kevesebb saját szövegre támaszkodva - következik a pokol bemutatása: „Szörnyű ördögök lésznek ... Mert így szól az írás: Ki-vettetnek a külső setétségre, ott lészen sirás és fogaknak tsikorgatása. Mát. 20:30. Ök lésznek a kínokban és a gyötrelemnek helyén. Luk. 16:23,28. Botsát az Isten a hitetlenekre eleven szenet, tüzet és kén-követ és meg-égető szelet, melly az ö poharoknak része. Sóit. 11:6. ... Az ö ágyok féreg lészen, az ö leplek-is féreg lészen. Ésa. 14:11. Imé, én lelkem, ezekkel és ezekhez hasonló irtóztató fenyegetésekkel mútatja az írás az istenteleneknek, hogy mindenféle kereszt, nyomorúság, kin, nyomorgatás, büntetés, éhség, szomorúság, szorongattatás, szükség, szomjúság, hévség, reszketés, betegség, fájdalom, halál, veszedelem, kétségbe esés, és valamit az ember ingyen nem nevezhet, sem elő nem számlálhat, a’ lészen örökké az ö részek, azzal lészen társaságok és minden irtóztató szörnyű ördögök lésznek az ö örök hóhérok.”25 Végezetül tekintsük át röviden, hogyan is jelenik meg a menny-pokol ellentétpár Pápai Páriz Ferenc 1708-ban, tehát pontosan tíz esztendővel a Pax sepulchri után, megjelent magyar-latin-német szótárában. Érdekes, s az eddigieknek valamelyest ellentmondó jelenség, hogy itt - igaz, Szenei Molnár szócikkei nyomán - a menny alig-alig kap helyet, ellenben a pokol hangsúlyosan van jelen. Míg a Szótár második kötete az első fogalomnak csak egy vékonyka szócikket szentel, az ott előforduló alakja szerint kettőzés nélkül írott „menyei”-t, addig a pokolhoz bizony egész szó-bokrot telepít, még egy népies ízű szólást is: „Pokolban-is esik egyszer egy innep: Prov. Semel in omni vita cuique arridet fortuna, auch in der 24 Uo., 196. 25 Uo., 197-198. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 I 4 15
