Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Petrőczi Éva: Menny és pokol Pápai Páriz Ferenc "Pax sepulchri"-jában
Petrőczi Éva ta.3 Pápai Páriz Martin Möller iránti érdeklődését sorsközösségük mellett több tényező is felkelthette. Többek között az, hogy nagyon sok latin nyelvű himnuszt is fordított, különösen Clairvaux-i Bernát szövegeinek átültetésében jeleskedett. Jankovics József egyik tanulmányából ismerhetjük a Pápai Páriz család tagjainak poétái hajlamait, szokatlanul erős költészetszeretetét.4 Márpedig Mollert - mint jeleztem is - a Pápai Páriz Ferenc számára második szellemi otthonává lett német nyelvű kultúrkörök nem csupán egy ismert keresztyén kalauz szerzőjeként, de himnuszköltőként is nagyra becsülték. Pápai Páriz Ferenc Moller-átültetése egyébként nem volt előzmény nélküli. Munkájának közvetlen - egy generációval korábbi - nyitánya Zólyomi Perinna Boldizsár Manuale, az az kezben hordozo könyvetské... -je volt, amely Möller eredeti szövegének első, 1593-as görlitzi kiadása nyomán látott napvilágot.5 Igazat kell adnunk Thienemann Tivadarnak, aki a Zólyomi Perinna és Pápai Páriz szöveg párhuzamos olvasása után - Dézsi Lajos korábbi megfigyeléseit felhasználva - megállapítja: „Pápai Páriz az előszóban nem említi meg, miféle német írásból szedegette ezt a könyvet. Ha könyvét Zólyomi ... munkája mellé állítjuk: a két mű szövegének mondatról-mondatra való egyezése kétségtelenné teszi, hogy itt egy újabb magyar Moller-fordítással van dolgunk. Pápai az előszóban azt sem említi meg, hogy ezt a »német írást« már más őelőtte magyarra fordította.”6 A jelen konferencia témáját szem előtt tartva nem merülhetünk bele sem Zólyomi Perinna, sem Pápai Páriz művének teljes szövegébe, csupán a Moher-könyv kilencedik, Wo die unsterblichen Seelen hinkommen?7 nyomán készült magyar szövegeket nézzük meg közelebbről, mint a menny és pokol témának szentelt passzusokat. Egy bizonyos: Zólyomi Perinnánál is, Pápai Páriznál is ez a szövegrész egyéni hangú kalauzuk lezárása. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a tizenhatodik századi, tehát a középkori haláltánc-hagyományokhoz időben közelebbi magyar szerző szövege a riasztóbb: „Az öröcké való Kénokról. Kérdés: Hová lesznek tehát az undok dög- letes Hütetlenek, és mitsoda jutalmak lészen nékiek? Válasz: Az az: Először úgymond az Hütetleneknek pokolban oly nag’ kénok és gyötrelmek lészen, mellyeket soha senki kü nem beszélhet, mert azt mondja az Szent írás: kivettetnek úgymond az külső sötétségre ahol lészen sírás és fogaknak czikorgatása. (Mat. 22) Luc. 16. Lésznek nagy kénban és gyötrelemben. (Psal. 11.) Az Úr Isten az Hütetlenekre botsat eleven szenet, s’ tüzet, és kénkövet... Az ő férgek soha meg nem hal, és az ő tűzök soha meg nem aluszik, és minden ember előtt gyalázatra lésznek. (Esa.) Fé3 Martin Möller pályafutásáról, életéről: Deutsche Biographie, Martin Möller, http://www.deut- sche-biographie.de/sfz64925.html (2013. január 12.) 4 Jankovics József, A Pápai Páriz-család angol kapcsolatainak történetéhez: ifjú Pápai Páriz Ferenc londoni levelei, Acta Historiae Litterarum Hungaricarum (Szeged), 1972,139-154. 5 Zólyomi Perinna Boldizsár, Manuale az az kezben hordozo könyvetske, Lőcse, 1614. (RMNy 1077.) 6 Thienemann Tivadar, A XVI. és XVII. századi irodalmunk német eredetű művei, ItK, 32(1922), 63-92. ,83-84. 7 Martin Möller, Manuale de praeparatione ad Mortem, selige Sterbkunst, Görlitz, Rhambaw, 1593, 259-274. 10 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam j 2013 | 4
