Sárospataki Füzetek 17. (2013)

2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Isten népe és a környező népek vallása

kel együtt az ő védelme alatt áll. Nyilvánvaló, hogy a növények, állatok, szolgák, magasabb tisztségviselők hierarchikus piramis formába rendeződnek.

Izráel más hatalmassághoz kötötte az életet: Ha engedelmesen hallgatsz az UR- nak, Istenednek a szavára, ha megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked, akkor a föld minden népe fölé emel téged Istened, az UR. Rád szállnak mindezek az áldások, és kísérnek téged, ha hallgatsz az URnak, Istenednek a szavára. Áldott leszel a városban, és áldott leszel a mezőn. Áldott lesz méhed gyümölcse, termőfölded gyümölcse és állataid ivadéka, teheneid ellése és ju- haid szaporulata. Áldott lesz kosarad és sütőteknőd (5Móz 28,1-5).

A pásztorság motívuma

1. Az alábbi pala hengerpecsét a mai Irán Tigristől keletre eső területéről való, valószínű Susa-ból. Kora a Kr. előtti 3300-2900.18 A rajta ábrázolt jelenet szerint egy ruhátlan alak védi lándzsájával az oroszlántól az éppen borját ellő tehenet. Nyilván az állat tulajdonosa vagy pásztora harcol itt, hogy megoltalmazza a csordát az emberi kultúrát fenyegető ragadozóval szemben. Az alak ruhátlansága hősies küzdelmének jele, mögötte a bika feje pedig az őt védelmező erőre utal.

EngHYSÁNDOR

2. Az alábbi elefántcsont hengerpecsét lelőhelye Palesztina, feltehetően Izráel, kora a Kr. előtti 2500-ra tehető.19

A gravírozott díszítés a pecsétet három mezőre osztja. Balról egy nagy, száját kitáró oroszlán látható, szája alatt hallal, fölöttük egy ugró, ragadozó macskával. Jobbról az oroszlán hátán fekszik, mint a fölötte levő egyik kecske is. Valószínű, a kép elválasztott mezői arra utalnak, hogy a vadászó ragadozókkal szemben a nyáj állatai védelmet élveznek, a vad és kultúr-övezetek ellenőrzés alatt álló területek.

18 i. m., 175. ábra, 277.

19 176. ábra, uo.

28 Sárospataki Füzetek 2013/1-2