Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYE - Győri István: A görög igeidők fordításának kérdései az Újszövetségben, különös tekintettel a Jn 6,67-68 és a Jn 10,23 fordításának problémájára
KÖZLEMÉNYEK Győri István A GÖRÖG IGEIDŐK FORDÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A Jn 6,67-68 és a Jn 10,23 FORDÍTÁSÁNAK PROBLÉMÁJÁRA A klasszikus görög nyelv a magyar nyelvtől nagyon eltérő nyelvtani struktúrával rendelkezik, sőt még a többi indoeurópai nyelv coniugációs rendszerétől is eltér. Van néhány olyan jellegzetesség, amely nem kis feladat elé állít bennünket, amikor a bibliai szövegeket kell értelmeznünk. Sokszor ezek a jelentésárnyalatok csak részben érvényesíthetők a fordításban, a magyarázatban azonban figyelembe kell őket venni. A következőkben - a teljesség igénye nélkül - nézzünk meg néhány kérdéses helyet, alapul véve az új fordítású Biblia 1996-os kiadását. Eredetileg a görög nyelv három igeidőt (tempus) és három cselekvési állapotot (actio) ismer, ebből összesen kilenc lehetséges verzió adódik. Az Újszövetség leírásának idejére ez a szám lényegesen lecsökkent, hiszen annak görög szövegében a fut. perf. már egyáltalán nem fordul elő, a futurum szerepét pedig a praes, instans. veszi át. Kezdjük mindjárt a preas. instans, azaz a futurum kérdésével! A klasszikus görögben is megfigyelhető, de a koinéban még inkább, hogy a szigma képző nem csak futurumot jelöl, hanem temporális értelem nélkül az egyszeri, punktuális jelentés kerül előtérbe, továbbá érvényesül az az elv, ami egyébként is általános a participiumok esetében, hogy az ige actiója a másik cselekvéshez viszonyított sorrendiséget fejezi ki (elő- és utóidejűség). Az igazi szőlőtő példázatában ezt olvassuk a Jn 15,7-8-ban.: éáv pf| tk; pévp év époí, eßXfjör) e^ü) ebe; ró K\rjpa Kai éú|páv0r], Kai auváyouaiv aura Kai ele; tő Ttöp ßaAAoumv Kai Kaíerai. ÚF: Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad, aztán összegyűjtik valamennyit, tűzre vetik és elég. A megszáradt szó aor-ban van. Lehet azt mondani, hogy a magyar nyelvben a múlt idejű felsorolás egyszerre jelent sorrendiséget is, de a görög szöveg ettől árnyaltabb. Az utolsó ige praes, med. Sg. 3., jobb lenne így fordítani: és megszárad, aztán összegyűjtik, tűzre vetik, aztán elég. így Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2013 | 3 111