Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Árpád: A keresztény imádság efficienciájának bizonyítása kutatások és felmérések alapján
A keresztyén imádság efficienciájának bizonyítása... Ilyen módon lehetővé válik a lelki, morális, valamint fizikai gyógyulás egyaránt. Az egyházi szolgálatok szintén segítenek az egészség helyreállításában. A fent említett tanulmány egy másik kutatásról is beszámol, amelyet az Orvosi és Biológiai Technológia Laboratóriumában végeztek Angelina Malakovskaia mérnök és elektrofizikus vezetésével, s amelyben több mint ezer vizsgálat igazolja az imádság hatékonyságát az istentiszteleten résztvevő emberek életében. Az eredmények szerint az egyházi szolgálat normalizálja a vérnyomást és a véranalízis értékeit. Az imádság befolyással bír ugyanakkor a radioaktív sugárzásokra is, míg a szentelt víz, a kereszt jele és a harangszó hasonlóképp gyógyító hatással bír - állítja a kutató csoport. Brad Bushman szerint „az imádság akár 30 %-kal is csökkenti a haragot”31. A. Newberg is ugyanerre a következtetésre jut, amikor kijelenteti, az imádság „csökkenti a stressz hatását, a haragot és az ellenségeskedést, és pozitív hatása van a fizikai és emocionális egészségre”.32 Dónál O’Mathúna véleménye szerint33 az imára vonatkozó felméréseknél fontos odafigyelni a hit és a lelkiség minőségére is. Randolph Byrd 1988-ban végzett kutatásáról fontos részletinformációt tudhat meg az olvasó: a felmérés imacsoportjaiban résztvevők mind „újjászületett keresztények voltak, akik naponta gyakorolták az imádságot, és aktívan részt vettek a keresztény közösség életében”.34 Andrew Newberg orvos, kutató, a neuroteológia (új interdiszciplináris tudományág)35 megalapítója vezette az egyik legújabb orvosi kutatást az imádságról, Az imádság 31 Bushman Brad J.: Pray for Those Who Mistreat You: Effects of Prayer on Anger and Aggression, University of Michigan, 2011 (http://psp.sagepub.com/content/early/2011 /03/18/0146167211402215) 32 Newberg Andrew: 47 Health Benefits of Prayer, in The Mind Health Report, West Palm Beach, 2012, 5. o. 33 O'Mathúna Dónál: Prayer Research: What Are We Measuring?, Journal of Christian Nursing 16.3, h.n. 1999,17-21.0 34 Uo. 18.0. 35 Hézser Gábor: Vallás-Pszichológia-Pszichoterápia, Előadásjegyzet, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Pasztorálpszichológia Szak, 2005-06. Az ún. neuroteológia a vallásos tapasztalatok neurobiológiai értelmezése. Amerikai kutatók kerestek először összefüggést vallásos jelenségek és neurophysiológiai megfigyelések között. Fontos, hogy olyan kutatókról van szó, akik egy előítéletből indulnak ki: a vallásos jelenségek önmagukban és önállóan léteznek! • A„vallás-gén": D. Hamer (2004) felfedezni vélte, hogy az érzelmi állapotért felelős egyik gén (VMAT 2), ha tartalmazza a cytosin nevű anyagot, akkor az embernek nagy valószínséggel vannak vallásos tapasztalatai, - ha viszonyt adenint tartalmaz, akkor nincsenek. - Felismerését egyes kutatók „evolúciós revolúciónak" tartják. - Hamer maga nyomatékosan óv attól, hogy - ha véglegesen be is bizonyulna feltételezésének helyessége - egyetlen gén alapján magyarázzuk a vallás-jelenséget! • A„halánték-lebeny misztika": kanadai neuropszichológusok megfigyelték, hogy a halánték-lebeny gócú epilepsziák, a víziókés a misztikus élmények között összefüggés van. Hipotézisük: ezen agyrészbe küldött elektromagnetikus impulzusokkal vallás-élmenyek válthatók ki. Erre irányuló kísérleteik - más kutatók szerint - még nem hoztak statisztikailag releváns eredmény. • „Isten-modul a halántéklebenyben": előbbihez hasonló megfigyeléséről számol be Ramachandran (2002), aki megállapítja, hogy itt lokalizálódott epilepsziában szenvedők az átlagpopulációnál intenzívebben reagálnak vallásos és misztikus képekre. • „A csökkent vérellátottság a halánték-lebenyben segíti az önfeledt meditációt": A. Newberg (2003) felfedezte, hogy az önfeledt meditáció során a vérellátottság ebben az agyrészben csökken. Ebből következtet arra, hogy ennek a fordítottja is igaz lehet: ha a vérellátottság itt csökken, fokozódhat a meditációs készség. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 I 3 99
