Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kónya Péter: Eperjes mint a felső-magyarországi evangélikus művelődés központja a 16-17. században
Eperjes mint a Felső-Magyarországi evangélikus művelődés központja ... fordultak, és segítségre szólították fel őket.14 A pénzgyűjtés az egész országban és külföldön is a rendek áldozatkészségét mutatta, és rövid időn belül lehetővé tette az iskola építését. Csak Vitnyédy István 6000 Ft-ot adományozott a Kollégium alapítására. Több más evangélikus nemes, királyi város, céh és városi polgár szintén néhány ezres vagy ezer forintot meghaladó összeget adott erre a célra. Természetesen emellett kisebb adományokat is kaptak a felső-magyarországi rendek, a pénzen kívül gabonát, bort vagy a sört, amelyet évente küldtek a kollégiumi tanároknak.15 Sőt, egyes polgárok, mint Sartorius János lelkész vagy később Nebest (1669) lakást biztosítottak a tanárok számára.16 Eperjes városa az új főiskolának két jobbágyfaluja (Kajáta és Mochnya) jövedelmeit és két más birtokát ajándékozta. A következő hónapokban tovább folytatódott az adakozás az egész országban és a határon túl is. Az erdélyi rendeken kívül elsősorban a német fejedelemségek és a skandináv uralkodók is nem csekély összeggel támogatták az iskolát. Csak a svéd király 20 000 Ft-ot ajándékozott.17 Az adományok segítségével 1666 elején az összegyűjtött összeg több mint 50 000 Ft-ra nőtt.18 Az evangélikus nemesek és polgárok a következő években is adakoztak a Kollégiumnak. Az egyik legbőkezűbb adományozó Thököly István gróf volt, aki a 10 000 forint értékű mádi szőlőjét adta az új iskolának.19 Az elegendő pénzforrás összegyűjtése után ünnepélyesen rakták le Eperjesen 1666. április 6-án a felső-magyarországi rendek Kollégiumának alapkövét. Mind a királyi udvar, mind a katolikus egyház a kezdetektől igyekezett az iskola építését megakadályozni. Még az alapkő letétele előtt az építkezés megállítását követelte a városi tanácstól Szelepcsényi György esztergomi érsek.20 Ugyanígy I. Lipót király is rendeletet küldött ez eperjesi tanácsnak, hogy a Kollégium építési munkáit szakítsák meg. Ennek ellenére azonban az eperjesiek tovább folytatták az iskola építését.21 Mivel ez nem ütközött törvénybe, a polgárok is elég erősnek érezték magukat, és nem tartották szükségesnek ezeket a rendeleteket betartani. Nem sokkal az építkezés befejezése előtt, 1667. április 16-án megállapodás született a felső-magyarországi rendek és Eperjes szabad királyi város között az új Kollégium közös használatáról és igazgatásáról. Valamennyi tanárától megkövetelték, hogy az á. h. evangélikus egyház hívei legyenek, amit a hitvallásra és a Formula Concordiaere letett esküvel kellett bizonyítaniuk.22 A lutheri egyházhoz való hűség azonban nem az egyetlen kritérium volt az új iskola tanárai számára. Ugyanúgy magas képzettséget is követeltek tőlük a Kollégium vezetői. 15 EOL Budapest,V. 11: A pénzgyűjtés könyve 1665. 16 HÖRK, József: Az Eperjesi Ev. Kér. Collegium története. Kassa 1896, 30. o. 17 KORABINSKY, Johann, Matthias: Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg 1786,154. o. 18 HÖRK, Az Eperjesi, 9. o. 19 KORABINSKY, Geographisch-historisches, 155.0. 20 HÖRK, Az Eperjesi, 9. o. 21 Uo.,9-11.0. 22 SA Presov, EKP, 101: Leges Illustris Gymnasii Epperiessiensis. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 I 3 83
