Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pótor Áron: A Hitvalló Egyház harca
Pótor Áron alapították a lelkészek segélyszövetségét (Pfarrer-Notbund), amelynek léte és munkája később nagyban segítette a Hitvalló Egyház létrejöttét is.31 Tiltakozó állásfoglalásukat négy hónap alatt több ezer német lelkipásztor írta alá, akik csatlakoztak is a szövetséghez. A tiltakozás következetesen egyházi-teológiai jellegű volt. Egyrészt kötelezték magukat arra, hogy a hitvallásukat kizárólag a Szentírásra és a reformátori hitvallásokra alapozzák, másrészt arra, hogy az árjatörvénytől szenvedőknek minden segítséget megadnak.32 A szövetség célkitűzése egyrészt a laikusok aktív beszervezése volt az egyházi ügyekbe, másrészt a hivatásuk teljesítése miatt állásukat vesztett hívő lelkészek anyagi és lelki megsegítése. E szükségszövetség több volt, mint egy egyházpolitikai csoport, mivel hivatásbeli és testvéri alapon kis csoportokban rendszeresen összegyűltek és lelkileg támogatták egymást.33 6. A német keresztyének elsiklása A hívő egyháziaknak valóban nagy szükségük volt egymás támogatására, hiszen a német keresztyének radikális szárnya erejének tudatában az őszi hónapokban elkezdte folyamatosan és erőteljesen támadni a régi egyházat. Ezt a célt szolgálták a széles körben kihirdetett toborzó gyűlések. 1933. november 13-án a német keresztyének a berlini Sportpalast-ban tartott nagygyűlésükön azonban nagy hibát követtek el maguk ellen. Többek között Reinhold Krause, a német keresztyének országos vezetője tartott beszédet a mintegy 20.000 jelenlevő előtt, amit nagy elragadtatással fogadtak. Beszédében élesen kritizálta a lelkészek által kormányzott és a vallási tételek által megkötött régi rendet, majd elismeréssel beszélt arról, hogy az új egyház nagyobb szabadságot hagy a népnek és nagyobb hatalmat az államnak. Bizonyára a kirendelt párttagok elragadó tapsvihara hatására beszédét a rosenbergi elvek alapján folytatva megállapította, hogy az istentiszteleteket meg kell szabadítani mindentől, ami nem német, így a németséget meg kell szabadítani „az Ószövetségtől, annak zsidó bérerkölcsétől, az eltartottak és kupecek elbeszéléseitől. (...) Az nem lehet, hogy német keresztyén lelkészek egyrészt az Ószövetség alapján álljanak, másrészt pedig a faji jellegű keresztyénség alapján. Az egyik kizárja a másikat.”34 keresztyének valódi célkitűzése, a Hitvalló Egyház élharcosává vált. Mikor a vallási harcok idején - 1934-ben megfosztották állásától, kiadta élettörténetét A tengeralattjárótól a szószékig (Vom U-Boot zur Kanzel) címmel, ami bestseller lett. 1937. július 1-jén bebörtönözték. Vizsgálati fogságban hét hónapig várt a tárgyalásra. Azzal vádolták, hogy „felforgató beszédeket" tartott, és hogy a törvények és az állami intézkedések elleni lázadásra szólított fel. A szenzációt keltő ítélet szerint „mindössze" hét hónapnyi várfogságot kapott, amelybe ráadásul beszámították a hét hónapos vizsgálati fogságot. Hitler tombolt. A bíróság hátsó kijáratánál azonban elfogták, és „a Führer személyes foglyaként" ezután hét évet töltött először Sachsenhausen, majd Dachau koncentrációs táboraiban. Csak azért nem végezték ki, mert a náciknak az volt a véleménye, hogy nincs szükségük mártírokra. A háború után a Német Protestáns EgyházakTanácsának helyettes elnökeként és az egyházak külügyi ügyeivel foglalkozó hivatal vezetőjeként tevékenykedett. Az Egyházak Világtanácsa 1961-ben hat elnökének egyikévé választotta. Wiesbadenben hunytéi 1984. március 6-án. 31 Recknagel, Steffen: Evangelische Kirche im Dritten Reich- Deutsche Christen und Bekennende Kirche im Zwiespalt zwischen Anpassung und Widerstand. GRIN Verlag, Norderstedt, 2010.9. 32 Fekete Károly: A BarmeniTeológiai Nyilatkozat. MRE Kálvin János Kiadója, Budapest, 2009.19. 33 Zipfel, Friedrich: i.m. 319. 34 Bülow, Vicco: Otto Weber. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 1999.193. 72 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2013 | 3