Sárospataki Füzetek 17. (2013)

2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pótor Áron: A Hitvalló Egyház harca

Pótor Áron ség alakult ki közöttük. Mindez egyre növelte a hívő protestánsok aggodalmát.21 A támadás nem is váratott magára sokáig, hiszen június 24-én Jaeger minisztériumi tanácsos teljhatalmat kap általános kormánybiztosi rangban arra, hogy az egyházban támadt zavarokat lecsillapítsa. Jaeger még aznap munkába állt, s egymás után függesz­tette fel állásukból a poroszországi egyházi vezetőket. Bodelschwingh püspök tehetet­lennek bizonyult Jaegerrel szemben, s mivel látta, hogy a poroszországiak után a többi egyház vezetőinek felfüggesztésére is sor került, még aznap, június 24-én lemondott az állampüspökségről.22 4. Müller erőszakos módon való birodalmi püspökké választása A helyzet tovább fokozódott. Bodelschwingh lemondása után négy nappal a német ke­resztyének nagy megelégedésére Jaeger minisztériumi tanácsos Müllert bízta meg a né­met evangélikus egyházi szövetség vezetésével, valamint a Jaeger mellett újonnan kine­vezett kormánybiztosok folytatták a hívő protestáns egyházi vezetők eltávolítását, hogy a megüresedett állásokat német keresztyének töltsék be.23 Ez az erőszakos fellépés hatalmas felháborodást keltett a hívő protestánsok köreiben, ezért az evangélikus vezetők egyházuk védelmében Hindenburg köztársasági elnökhöz fordultak panaszukkal, aki levélben kérte Hitlert, hogy az ország egységét veszélyezte­tő bajokat szüntesse meg, és mindkét féllel folytasson tárgyalásokat. Hitler Hindenburg közbelépésére erőszakos eljárásán változtatott, és 1933. június 11-én összehívta a tar­tományi egyházak képviselőit, a találkozón további fennmaradásuk mellett döntöttek, amelyek hozzájárultak ahhoz is, hogy állampüspök álljon az élükön. Másnap Hitler sürgönyben nyugtatta meg Hindenburgot, elküldve neki e megegyezést, s megemlítette, hogy a kormánybiztosoknak adott jogokat visszavonta. 1933. július 15-én Hitler beje­lentette, hogy az új püspökválasztást a bejelentést követő nyolcadik napra, 1933. július 23-ára írják ki.24 Az evangélikus egyház ilyen zűrzavarban egy hét alatt nem volt képes mozgósítani a nagy tömegeket, míg a másik oldalon a német keresztyének szervezett tábora ugrásra készen várt. Másrészt Hitler a választás előestéjén beszédet is tartott a német keresztyé­nek mellett, így nem csoda, hogy másnap a régi egyházi rendszer valamennyi képviselője helyett elsöprő többséggel a német keresztyének közül kerültek ki az új egyházi képvi­selők. Ezt követően Müllert a porosz tartományi egyház 1933. augusztus 4-én választotta meg püspökéül, majd 1933. szeptember 27-én Wittenbergben az első német nemzeti zsinat megválasztotta őt birodalmi püspökké. Helyettesének a német keresztyének hit­mozgalmának alapítóját, Hossenfeldert nevezte ki. Müller ekkor ért hatalmának csúcsá­ra, hiszen megválasztásakor ő volt a legfontosabb egyházpolitikai személyiség a német protestánsok között.25 21 Király Kelemen: i.m. 87. 22 Szimonidesz Lajos: i.m. 28. 23 Reese, Hans-Jörg: i.m. 214. 24 Király Kelemen: i.m. 93. 25 Schneider, Thomas Martin: Reichsbischof Ludwig Müller. Eine Untersuchung zu Leben, Werk und Per sönlichkeit. Vandenhoeck& Ruprecht, Göttingen, 1993.151-152. 70 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2013 I 3

Next

/
Thumbnails
Contents