Sárospataki Füzetek 17. (2013)

2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Isten népe és a környező népek vallása

ISI i NÉPE ÉS KÖRNYEZŐ NÉPEK VA ; I

A királyság ábrázolása

A képen látható festő, díszítő paletta (csiszolt agyagpala) Egyiptomból (Kom el-Ahmar, Hierakonpolis) való, kora a 4. évezredre tehető (3060-3000). Van, aki a világ első történelmi dokumentumát látja a leletben.8 Az ilyen eszközöket szépítőszerek készítésekor használták, nyilván kultuszi céllal, istenképek, szobrok díszítéséhez, ezekkel őrölve az anyagot. A paletta Narmer király győzelmének emlékére készülhetett. Korábban a király Alsó- és Felső-Egyiptomot egyesítő tettéhez kötötték a palettán ábrázolt jelenetet, ma arra gondolnak a kutatók, hogy inkább egy alsó-egyiptomi felkelés leveréséről és az egész Egyiptom feletti uralom stabilizálódásáról lehet szó a képen, de Palesztina Izráel elleni hadjárata is felmerül a jelenet történelmi háttereként. A kép központi alakja az uralkodó, fején Felső-Egyiptom fehér koronájával. Uralkodását ellenségei feletti győzelme alapozza meg. Legalul is ennek a győzelemnek a jelei láthatók. A jelenet feletti felirat szerint Horus viszi el a foglyul ejtett Alsó-Egyiptomot. A király mezítláb szent területen áll, előtte Fiorus-sólyommal, a menny és a dinasztiák istenével, a palota urával, aki emberi kezében kötélen tartja az északi országból (delta jele) kinövő fejet. Az egész ábrázolás Horusnak tulajdonítja a győzelmet, előtte történik a foglyok áldozatként való bemutatása. Az isteni világ szerepét erősítik a kép tetején a tehén formájú istennő fejek, a menny istennőit ábrázolva, közöttük a királyi palota jelében a király nevével, a hallal és a vésővel, Narmer-t hirdetve. A későbbi történelem szerint Ba vagy fíathor alakjai lehetnek az istenek. A király valószínű a térdelő alsó-egyiptomi királyra (Wasch) sújt le buzogányával. Narmer király mögött a sarut vivő kis alak a király legfőbb szolgájára utal. Narmer király ünnepi öltözetén erős állatok képviseltetik magukat (párduc, vagy bika és krokodil).

Egyiptomnak volt elképzelése a királyságról, a győztes harcról és arról, hogy ki előtt kell megállni a győzelemmel. Izráel ebben a kérdésben a maga útját járta: Ezt mondja a Seregek URa: Számon tartom, hogy hogyan bánt Amálék Izraellel, hogy útját állta, amikor kijött Egyiptomból...Saul pedig vágta Amálékot Havilátói egészen a Súrba vezető útig, amely Egyiptommal szemben van. Agágot, Amálék királyát élve fogta el, de az egész népet fegyverrel irtotta ki.. .Saul ezt felelte: Az amálékiaktól hozták azokat, mert megkímélte a nép a legszebb juhokat és marhákat, hogy Istenednek, az ÚRnak áldozza. De a többit kiirtottuk...De Sámuel így szólt: Ahogyan gyermektelenné tett asszonyokat a kardod, úgy legyen gyermektelenné anyád az asz8 SCHROER - keel : Die Ikonographie Palästinas/Israels und der Alte Orient, i. m., 134. ábra, 237.

2013/1 2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 21