Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pótor János: A jeruzsálemi szeretet-közösség megalakulása - ókori közösségi minták, példák
PótorJános istenek tudták elviselni. A platóni vagyonközösségnek az a törekvés volt az alapja, hogy az államvezetést teljesen az állam szolgálatába akarta állítani, minden egyéni érdektől távol kívánta tartani. 2. Arisztotelész Görög tudós és filozófus /Kr. e. 384-322/. Mesterével, Platónnál együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Nagy tehetségű makedón hadvezér, Nagy Sándor nevelője. Platónnál sok mindenben nem értett egyet. Megvalósíthatatlannak tartotta a vagyonközösséget. Hangsúlyozta, hogy az együttélés és a közösség minden emberi dologban nehéz feladat. Az ember természetes szeretete önmaga iránt a személyes tulajdonra való törekvésben nyilvánul meg. A közös tulajdon esetén nincs, aki felelősnek érezné magát, mert ami mindenkihez tartozik, tulajdonképpen senkié sem. Mindenki a saját tulajdonával törődik, de a közössel alig. Mégis ellenzi a korlátlan birtoklási jogot, és követeli annak a közösségi érdek alá való rendelését. Törekedni kell az általános magántulajdoni rendszer és a vagyonközösség összekapcsolására. A tulajdon és a hozam maradjon privát, de a használat legyen közös /Politika 2, 1263a, 38; 1329b, 41/. A polgárokat nem szabad törvényekkel kényszeríteni ennek az eszmének a megvalósítására, hanem tanítással és gyakorlással kell őket erre rávenni /Politika 2, 1263b, 36-40/.6 3. Sztoikus filozófia A sztoicizmus a Kr. e. 310 körül Kitioni Zénón által Athénban alapított filozófiai iskola tanainak az összessége. (írod = oszlopcsarnok, terasz, mivel az összejöveteleket az athéni piactér oszlopcsarnokaiban tartották. Az iskola követei között van Cicero, római szónok és filozófus, Seneca, filozófus és politikus /Néró római császár nevelője/ és Marcus Aurelius római császár és filozófus is. A sztoikus filozófia a társadalomra és a humánumra irányult. Az antik világ minden filozófiai áramlata közül a legtermékenyebben járult hozzá a szociális tanítások világához.7 Az univerzum egységét vallották. A teljes emberiség összetartozását és egyenlőségét hangsúlyozták. Filozófiai érdeklődésük az ember erkölcsi tökéletesedésére és tiszta boldogságára vonatkoztak, amelyek kiteljesedése megelégedettséget ad azok számára, akik felebarátjukat nem használják ki. Szerintük barátságban és békességben kell élni az összes többi emberrel, és késznek kell lennie a segítségnyújtásra. Seneca elismerte, hogy a gazdagság nagyobb lehetőséget biztosít a szellemi adottságok kibontakoztatására. Ezzel saját gazdagságát is megvédte. Másrészt a sztoikus eszmények hangsúlyozásával olyan következtetéseket von le, amelyek a vagyonközösséget ideálisnak tüntetik fel.8 6 Bien: Die Grundlegung der politischen Philosophie bei Aristoteles, 243-251. 7 Wacht: i. m., 16. 8 Seneca: De vita beate 22,1.4. 32 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2013 I 3
