Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Jenei Péter: Fordulatok és új irányzatok az írásmagyarázatban. Bibliai írásmagyarázat a kirekesztettek és az elnyomottak szemszögéből
Jenei Péter a tapasztalat minden mai, diaszpórában élő közösség számára is bátorítás, hogy Isten nem hagyta el őket, mi több, az írás azon kijelentése (Jer 29), hogy a fogságba hurcoltak telepedjenek le, alapítsanak családot az idegen földön, illetve fáradozzanak annak az országnak a jólétén és virágzásán, ma is érvényes. Ez azonban semmiképp nem jelenti azt, hogy az idegenbe szakadt közösségeknek akkulturálódni kellene. Az írás sem arra bátorítja a fogságban lévőket, hogy vegyék át a babiloni szokásokat és isteneket, illetve hogy oldódjanak fel az idegen világ kultúrájában. Ellenkezőleg, a zsidók diaszpóra-léte Babilonban azzal a mára is érvényes paradigmával szolgál, hogy lehetséges az idegenben való lét úgy, mint „más” (other) lét, azaz az önálló identitás megtartása és ápolása, ami a jövőben a helyreállítás lehetőségét is magában hordozza. „Az afrikai keresztyének körében tapintható az igény a nyugati teológiai bölcsőtől való függetlenedésre, még olyan területeken is, melyek látszólag csak egyféleképpen művelhetők, mint például az írásmagyarázat.”44 Az afro-amerikai, illetve afrikai posztkoloniális felszabadítás-teológia módszerét és jellegét tekintve nagyban megegyezik a fenti változatokkal, a különbség csupán az, hogy ezen ág mögött a múltban és jelenben elnyomott feketék közösségei állnak. A feketéknek egészen 1964-ig küzdeni kellett emberi jogaikért, ennek ellenére a szegregáció rejtettebb formái mindmáig milliók életét taszítja az anyagi, illetve spirituális kilátástalanságba. Noha több fekete teológus - Justin S. Ukpong, Vincent Wimbush, avagy Randall C. Bailey - messzemenő eredményeket produkált a fekete-teológia formába öntése tekintetében,45 most mégis egy olyan szerzőre koncentrálunk, aki műveiben írásmagyarázati jellegű érdeklődésről tesz bizonyságot.46 Cain Hope Felder Stony the Road We Trod: African American Biblical Interpretation [Rögös az út, mit járunk: Afro-amerikai bibliai írásmagyarázat]47, illetve Race, Racism, and the Biblical Narratives [Faj, rasszizmus és bibliai történetek]48 című írásait az afro-amerikai biblikus teológia klasszikusaiként tartják számon. Felder kiindulópontként leszögezi, hogy a rasszizmus, mint olyan, felvilágosodás utáni jelenség, az antik világban a faji alapon való kirekesztés nem létezett.49 Az Ószövetségben ugyan felfedezhetjük, 44 Ld. Hodossy-Takács,„Civilizációs feszültségek", 107. 45 Vö. Perdue, „From Eurocentric History to Voices from the Margins", 88-95.97-99. 46 Érdemes megjegyezni, hogy az elemzésre kerülő Felder mára nem az egyetlen, aki írásmagyarázati érdeklődésről árulkodik, érdemes ugyanis egy pillantást vetni arra az utóbbi években megjelent, masz- szív, egykötetes munkára, ami a teljes Biblia magyarázatát kínálja afrikai szerzők tollából: Tokunboh Adeyemo, gén. ed., African Bible Commentary (Zondervan/WorldAlive, 2006). 47 (Fortress, 1991) 48 (Fortress, 2002) 49 Megjegyzendő, hogy az antik világ sem mentes a kirekesztés különböző fajtáitól. Noha az antik világban a faji alapon történő kirekesztés tényleg nem jellemző, találkozunk egy egészen másfajta kirekesztéssel, ami legalább ekkora kárt okoz. Ez pedig a birodalmi ideológia alapján való kirekesztés: a birodalomhoz tartozók a civilizáltak, míg a birodalmon kívüli, birodalmat veszélyeztető népek„bar- bárok", akiket el kell törölni a föld színéről, avagy be kell olvasztani a birodalmi struktúrába. A kétfajta kirekesztés közt bizonyos fokú átfedés áll fenn, lévén, hogy a mai világban faji alapon kirekesztettek, elnyomottak, illetve népirtással sújtottak sok esetben ugyanazon,„rettegés az idegentől, mástól"való képzet miatt jutnak sanyarú sorsra. A „birodalom" fennállását veszélyeztető mások, mint képzet ott 22 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2013 | 3
