Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 1-2. szám - KÖZLEMÉNY - Fülöp László: Anyakönyvi töredékek 1538-1706
Anyakönyvi töredékek i538 - 1706 római katolikus: Turócszentmárton 1601, Kőszeg 16334 evangélikus: Kassa 1587 (német nyelven) református: Kiskunhalas 1678.5 A Ferenc szerzetes által említett és azonosítható három településen ezek az évszámok jóval későbbiek: Neszmély 1774, Mocsa 1783, Adásztevel 1720. (Természetesen az egyházközösségek megléte, az anyakönyvezés kezdete és a templomok felépítésének éve sohasem esett egybe más helységekben sem.) Az általa összegyűjtött, irattárból átvett keresztelési adatok megszerkesztése mintegy átmenetet képez a szabályos és az egyszerű feljegyzés között. Egy-egy sor (újszülött keresztelése) a következőket tartalmazza: • Az újszülött keresztelésének éve, hónapja, napja. A születés időpontja hiányzik, ugyanúgy a helye is. Ezért az egyes családok lakhelyét utólag nem lehet pontosan lokalizálni. • A gyermek keresztneve latinul. Az ikrek mindig egy sorba kerültek. • A szülők neve. Elsőként az apa: nobilis (nemes) keresztnév, családnév, nemesi vagy kettős név sorrendben. Majd az anya neve hasonló módon. Ez sajnos 19 esetben hiányzik. • Keresztszülők (többes számban). Egyetlen eset kivételével6 mindig csak a keresztapa nevét tüntették föl. Négy alkalommal két keresztapa is szerepel. 1542-ben a „dicső Báthory úr” családneve mellé pedig nem írtak keresztnevet. Amint látjuk, ez a másolat több momentumban is igyekszik követni az egyházi elvárásokat, ugyanakkor lényeges elemeket mellőz. Felvetődik a kérdés, hogy az eredeti följegyzésekből az átmásoló személy mennyit tartott meg, hagyott-e el azokból, valamint változtatott-e azokon a szerkesztéskor. Erre már nem derül fény, ha csak elő nem kerül valamelyik egyházi vagy plébániai irattárból mindezek eredeti példánya. — A harmadik, nagyon fontos szempont lenne a lokalizáció. Sajnos — mint már korábban említettem, — erre csak a latin nyelvű bevezetőben van utalás. Elsőként egy igen lényeges történelmi eseményre kell fölhívnom a figyelmet: az első adatot 1538 januárjában rögzítették, tizenkét évvel a mohácsi csatavesztés után. Fia megnézzük az anyakönyvben szereplő szülők, keresztszülők nevét a nemesi összeírásokban, akkor meglepődve tapasztalhatjuk, hogy egy részük birtokai elsődlegesen Fejér megyében voltak, főleg Baracska7 és Pázmánd településeken. Természetesen e viszonylag nagy családnév-előfordulásnál a Komárom megyei birtokosok vannak többségben. Felvetődik a kérdés, miért kerültek a Fejér megyei nevek egy Duna mellett íródott matrikulába. Csupán feltevés, hogy a törökök észak felé történő 4 Kőszeg városának első egyházi anyakönyvét a szerző ismeri. Első kötete nagyon rossz állapotban van, írása alig-alig olvasható. Szerkesztése és a bejegyzések formája-tartalma nem felel meg a zsinat elveinek. 5 HAJDÚ MIHÁLY említi Kiskomárom 1623-tól induló református anyakönyvét, amely az előbb leírtnál jóval korábbi keltezésű. (Általános és magyar névtan. Osiris. Bp. 2003: 378) 6 Az egyházi anyakönyvek vezetésében elterjedt szokás szerint elsőként mindig a keresztanya neve szerepelt. Sok esetben csupán ezt jegyezték be, a keresztapa neve elmaradhatott. A 18. századtól a reformátusok körében egyes vidékeken szokássá vált, hogy egy újszülöttnek négy-öt keresztanyát is választottak, ilyenkor az összesnek a nevét feljegyezte a lelkész. Például: Kaposfő, Őrei, Kaposmérő. 7 A Baracskán jegyzett birtokos nemesek közül néhány, az anyakönyvben is olvasható név: Pázmándy, Kenessey, Szűcs stb. S valóban mind református vallásúak voltak ezek a családok. 2013/1-2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 149