Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 1-2. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK! - Fodorné Nagy Sarolta: Amit lélekben kezdtetek, lélekben fejezzétek be!
A IT LÉLEKBEN KEZDTETEK. LÉLEKBEN FEJEZZÉTEK Milyen fontos, hogy bibliaismeretet tanuljunk mi magunk is, és tanítsunk hittanórán, mert a fejből idézett ige az imádságainkat is vezeti, alakítja - sőt ez az imameghallgatás kulcsa! 3. Bátran lépni tovább A tanítványok nem csendes, nyugodt életet kértek a fenyegetettség közepette, hanem teljes bátorságot arra, hogy az ÚR beszédeit szólják. „Add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet!” (4,29). Kérésük meghallgatásra talált: „megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét” (4,31). Ha a harc megkezdődött Jézus váltságművével a menny és a pokol között, a tanítványok nem maradhatnak tétlen. Nem kérhetnek zavartalan nyugalmat, ha a küzdelemnek van ott az ideje. Az egyetlen lehetőség ebben a helyzetben a harc vállalása, szembefordulás azzal, ami nem Istentől való és nem Isten. A tanítvány egyetlen lehetősége ilyenkor a bátor viselkedés és a félelem nélküli, bátor beszéd. Bátran hirdetni az igét annyi, mint egyenesen, nyíltan, egyszerűen, érthetően beszélni. Köntörfalazás nélkül és körülményeskedés nélkül hirdetni Krisztust. Nem félni attól, hogy bolondnak néznek. A nyilvánosság előtt, nem-templomi környezetben is gátlásoktól szabadon vallani, hogy Jézus az ÚR. Rettenthetetlennek lenni az istenellenes hatalom képviselőivel szemben, közben Isten iránti teljes bizalommal lenni, örvendező nyitottsággal szólni. A bátorság a Szentlélek munkájának egyik legjellemzőbb munkája. Ezt tapasztalta meg később Anániás is, a damaszkuszi tanítvány, aki legyőzte saját félelmeit, és a rettegett Saulhoz elment, testvérként köszöntötte őt és megkeresztelte (9,17k). Ekkor Saul, a későbbi Pál, megkeresztelkedett. A keresztséggel betelt (vagy elkezdett betelni?) Szentlélekkel, és elkezdte prédikálni, hogy Krisztus az Isten Fia. Saul bátorságot kapott, és egyre bátrabb lett (9,22). így lett a tarzusi Saulból tarzusi Pál. 4. Várni, hogy Isten további történetekben hitelesítse bizonyságtételünket Az imádkozó gyülekezet, Péter és János azt kérte, hogy az ÚR hitelesítse szavaikat, és igehirdetésüknek legyen következménye. A következmények nélküli igehirdetéstől milyen sokan szenvedünk! A tanítványok kérése az, hogy bizonyságtételük ne maradjon pusztába kiáltott szó, hanem történésekben váljék nyilvánvalóvá Jézus szabadító hatalma. Folytatódjék az ige munkája az igehallgatók életében, a konfirmandusok, a hittanosok életében, a gyászolók és a boldog ünneplők életében. Bátorítson bennünket a pünkösdi Lélek, hogy elhiggyük, a mi időnkben is lehet így! 2013/1-2 SÁ1U i FÜZETEK 13
