Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Laczkó Gabriella: Dániától Szeretetfalváig - Bepillantás az egykori Sárospataki Népfőiskola munkájába
Laczkő Gabriella Norvégia im----------------------Své dország 1868 Finnország 1888 Az északi népfőiskolákat követte a többi európai ország, mint Németország (1907) és Ausztria (1919). Majd az USA is bekapcsolódott a már mozgalommá szerveződő folyamatba. Magyarországi kezdetek — egy kis korrajz Az északi népfőiskolák híre Magyarországra a XX. századforduló táján jutott el. Feladatát ennek a különös formában jelentkező iskolán kívüli népművelésnek még nem látták világosan. Voltak olyanok, akik csak mezőgazdasági szaktanfolyamok indítását látták bennük, mások pedig már „parasztegyetem” felállításáról gondolkodtak. Kármán Mórnál vetődik fel ez utóbbi gondolat 1892-ben.1 Az I. világháborút megelőzően aztán újra felszínre került a gondolat és Ispánics Sándor iskolaigazgató beadvánnyal fordult a Vallás- és Közoktatási Minisztériumhoz, hogy népi egyetemekhez hasonló intézmények felállítását kérje. Ezt a javaslatot a minisztérium a tervezettel együtt elfogadta. Ez Kecskeméten szerveződött volna a következő céllal: „... keresztény világnézeten alapuló, nemzeti műveltségű, jól gazdálkodó, nemzeti öntudattal rendelkező állampolgárok nevelése”.2 Ennek felállítását azonban az I. világháború megakadályozta. így az első tanfolyamot, amelynek nevében már a népfőiskola szó megjelölésként szerepel, 1914-ben Baján a Gazdaszövetség szervezte meg. Hangsúlyozni kell azonban ennek tanfolyam jellegét.3 Az I. világháború és az azt követő évek még ezen szerény kezdeményezéseknek is véget vetettek. A „Tanácsköztársaság” más művelődéspolitikát folytatott, a parasztkérdést haladéktalanul azonban nem tudta megoldani. Földet nem osztott, pedig arra a földnélküliek vártak. A saját földjén gazdálkodni akaró magyar igazi álma pedig ekkor a föld volt. E rendszer bukása után ismét a parasztság felé való fordulás jelei mutatkoztak. 1920-ban megalakult a „Falu” Országos Szövetség, mely a parasztság nagy- és középbirtokos részét akarta megszervezni. A szövetség 1921-ben tájékozódás szempontjából kérdőíveket küldött ki falvakba, melyekben gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetükről kért felvilágosítást, és a „népakadémia” tervét is felvetette. 138 helyről 49 szerint lett volna érdeklődés iránta, 75 szerint pedig nem.4 Magyarországon a katolikus egyház után, mely szerint a falusi népművelés nem volt elhanyagolható kérdés, maguk az állami szervek is szükségszerűnek tartották a szabadművelődés elvi kérdéseinek tisztázását. így sorra indultak a tanfolyamok. Bár ezek elnevezésükben népfőiskolák, lényegüket tekintve inkább iskolán kívüli előadás- sorozatok voltak. A népfőiskolái mozgalom kialakulásának súlypontja a 30-as évekre tehető. En1 Ravasz János — Felkai László- Bellér Béla - Simon Gyula: A magyar nevelés története. Bp. 1961. Tan- könyvkiadó.127-135. p. 2 Bárdos István: Népfőiskolák a 20-as években. Kultúra és Közösség. Bp. 1978. Népművelési Intézet. 3. szám. 30. p. 3 Cettler Jenő: Magyar mezőgazdasági szociálpolitika. Bp. 1914. Magyar Gazdaszövetség. 840-841. p., 874-890.p. 4 Balogh István: A parasztság művelődése a két világháború között. Bp. 1973. Akadémiai Kiadó. 75. p. 128 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2013/1-2
