Sárospataki Füzetek 17. (2013)

2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kónya Annamária: Az eperjesi evangélikus kollégium gimnáziumának története és diáksága a dualizmus korában

Konya Annamária

A diákok lakóhelyét illető adatokat más vonatkozásban is fel lehet használni, ugyanis ha azokat összehasonlítjuk a diákok szülőhelyét illető adatokkal, ismét viszonylag érdekes és sokatmondó demográfiai folyamatokat lehet megfigyelni. Az alábbi táblázatból ugyanis észrevehető, hogy egyedül Eperjes város és annak környéke esetében nagyobb az ott lakók száma (48,7%, 12,3%), mint az ott születetteké (30,2%, 12,2%), míg a többi kategóriában ez pont fordítva van. Ennek okát a 19. század végen végbemenő gazdasági fejlődéssel, iparosodással és a növekvő urbanizációval lehet magyarázni. Eperjesre, mint a terület egyik központjába nagy számú, vidékről érkező bevándorló jött, amit a város lakosságának gyors növekvése is mutat.26 Tehát a diákok többsége Eperjesen kívül született, de a szülők bevándorlása folytán a város vagy környéke lakóhelyükké vált.

Az elsős diákok 1896 - 1909 években a születési és lakó helyük szerint

Eperjes Eperjes és Sáros vm. Szomszédos Másvm. Külföld környéke vm.

■ születési hely ■ lakó hely

A kollégiumi diákok nemzetiségi hovatartozását a nyelvi ismereteik alapján lehet megtudni. Habár a kollégiumi statisztikákból nyilvánvaló több nyelv ismerete, illetve használata a diákok körében, abból a feltevésből kiindulva, hogy az első helyre az anyanyelvűket írták, a következő adatokhoz juthatunk. Az elsősök osztályában a tanulók több mint negyede (26,9%) a magyar, szlovák, német, ruszin nyelven kívül még egy másik nyelvet is beszélt, a nyolcadik osztályban ez az arány 33%-ra nőtt. A magyar nyelvet 23% elsős és majdnem 16% nyolcadikos diák beszélte. A magyar és szlovák nyelv használatát 17,2% elsős, illetve csak 9,5% nyolcadikos gyakorolta. Viszont míg három nyelvet: magyart, németet és szlovákot 23,3% nyolcadikos diák beszélt, addig az elsősöknek csak 13%-a. Magyar és német kombináció majdnem egyforma arányban volt ez első és nyolcadikos osztályban (14,5% és 14%). A hatodik helyen voltak a szlovák anyanyelvűek, akik magyarul is tudtak (4,5% a 3,2%). Ruszin és magyar nyelven kevesebb mint a diákok fél százaléka beszélt. Szintén ha26 Eperjes város lakosságának növekvése: 1869 — 10 772, 1880 — 10 131, 1900 - 10 370, 1910 - 16 323, 1921 — 17 577. SEDLÄK, Imrich a kok: Dejiny Presova 2. Kosice : Vychodoslovenské múzeum, 1965, s. 77, s. 126.

122 Sárospataki füzetek20I3/i-2