Sárospataki Füzetek 17. (2013)

2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kónya Annamária: Az eperjesi evangélikus kollégium gimnáziumának története és diáksága a dualizmus korában

KÓNYA Annamária

sa után az eperjesi evangélikus iskola eredeti épülete 1783-ban árverésre került. így 6 000 arany lefizetését követően a kollégium és a Szentháromság templom hosszú idő után visszakerült a eredeti tulajdonosok kezébe.

Történetében ezzel megkezdődött a legsikeresebb időszak, amelyet az iskola virágkoraként is szoktak emlegetni. Vezetése előtt sok feladat állt, rögtön az átadás után egyezmény jött létre a városban a német és szlovák egyház között a kollégiumi kiadások megosztásáról, mely szerint a költségek kétharmadát a német, egyharmadát a szlovák gyülekezet fedezi. Nem csekély segítséget jelentettek az anyagi költségek fedezésében a Sáros vármegyei nemesi családok (Pulszky, Dessewfiy, Bánó) pénz vagy tárgyi ajándékai.12

Az iskola történetében fontos választópont volt a Tiszai kerületi gyűlés 1804- es határozata, mely szerint az eperjesi evangélikus kollégium megkapta a kerületi státusjogát, ez érvényes volt az egész Tiszai Evangélikus Kerületben,13 amely a mai Kelet-Szlovákia, Északkelet-Magyarország, illetve Északnyugat-Románia és Ukrajna kárpátaljai területét foglalta magában.

A kerületi kollégium nyolc osztállyal működött, a legfelső, tehát akkor az első osztályban filozófiát, teológiát és jogot adtak elő a diákoknak. Azok, akik ezt a szintet is elvégezték, elhelyezkedhettek közalkalmazottként, vagy folytatták tanulmányaikat más felsőfokú iskolában. Az alsóbb osztályokban humán tantárgyakat, logikát, latin helyesírást és mondattant (syntaxist) tanultak. A kollégiumba lányok is jártak, ők az úgynevezett Classis Puellarumot látogatták, ahol a humán és természettani tantárgyakat tanultak.14

A 19. század politikai és társadalmi eseményei nagy hatással voltak a kollégium életére. A napóleoni háborúk folyamán a Sáros vármegyén átvonuló katonai hadtestek megszállták az iskola épületét, ami természetesen gátolta a tanítást. A politikai eseményekből az első magyarosítási próbálkozások is következtek. 1774-től a tanítási nyelvként bevezetett német nyelvet elkezdte a magyar nyelv felváltani. Ezek a hatások az eperjesi kollégiumban is megjelentek, például az 1821/22-es tanévtől az ösztöndíj megszerzése a magyar nyelv elsajátításához volt kötve. Annak ellenére, hogy 1844-ben törvényesen vezették be a magyart mint tanítási nyelvet, az eperjesi kollégiumban mindig odafigyeltek arra, hogy szlovák és német nyelvet tanítsanak, és hogy a nem magyar diákok saját egyesületeket alapíthassanak. Minden kollégiumi ünnepségen természetes volt a három nyelv használata.15

A kollégium belső fejlődése szempontjából fontosnak bizonyult az 1815. esztendő, amikor is elkezdődött a jog tanítása. A jogi tantárgyakat a híres eperjesi ügyvéd,

12 Az anyagi támogatást különféle alapítványok, illetve hagyatékok képezték, ezekből finanszírozták a szegény diákok tanulmányait. Nagy értéket képeztek a könyvadományok, melyekkel a kollégiumi könyvtár gazdagodott, vagy a különféle gyűjtemények, melyek a kollégiumi múzeumot bővítették. Ilyen nagyon értékes adomány volt az egykori kollégiumi tanár, Herfurth József éremgyűjteménye, vagy Hazs- linszki Frigyes állat-, növény- és kőzetgyűjteménye, melyek a 90-es években kerültek a kollégiumba.

13 KÓNYA, Peter: Presovské evanjelické kolégium 1666 - 1996 (Strucny nácrt dejín). Presov : L.I.M. reklamná agentúra, 1996.

14 KOMINAREC, Igor - REPEE, Matús: Presovské evanjelické kolégium ajeho osobnosti. Presov : GRA- FOTLAÓ, 2003, s. 35-36.

15 FRANKÓVÁ, Libusa: Dejiny presovského kolégia v kontexte národnokultúrneho zivota Slovákov. Prvá polovica 19. storocia. Presov : ManaCon, 1999, s 36.

11b Sárospataki füzetek 201:01 2