Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Barnóczki Anita: Az átmenetiség kultúrája - A cigányságra jellemző vallásosság, normarendszer és látszólagos hiánykultúra
Barnóczkj Anita kel védenek, csupán átmeneti, mivel ami jó, az elrontható. A rossz dolgok rosszasága ezzel szemben állandó jellegű. Egy tárgy tisztaságát meg lehet őrizni, ha azonban tisztátalanná vált, már csak kidobni lehet.24 A gádzsóktól való kapcsolattartó különbözés mellett szinte valamennyi cigány csoport identitásának része, hogy miközben a többségi társadalomhoz való viszonyaiban helyezi el önmagát, éles határokkal különül el a többi cigány csoporttól is. Ez éppen annyira identitásalkotó tényező, mint ahogy funkciójában a többség által rájuk ragasztott stigmák exteriorizálását25 is kiszolgálja. Prónai így összegzi a cigány identitás többséghez való viszony általi formálódását: „Egy dologban valamennyien egyetértenek: a társaik is, akár csak ők maguk, nem gádzsók. Ha létezik cigány társadalmi rendszer, akkor az mindenekelőtt két elem kapcsolatainak rendszere: nem cigányok nélkül nincsenek cigányok; romák, zsitanok, mánusok stb. nélkül pedig nincsenek gádzsók.”26 Terepkutatásokon alapuló kulturális antropológiai tanulmányok láthatóvá teszik a többség számára láthatatlan vagy érthetetlen elkülönülést egyes konkrét közösségek önértelmezésének és másokról alkotott véleményének bemutatása által. Csak néhány jellegzetes mondatot idézek a kérdés illusztrálására: a) Az életmódbeli különbség hangsúlyozása: ,,’Sanghai’ lakói maguk is azokat hívják cigányoknak, akiknél nincs budi.” „Megeszik még a sünt is, a mi fajtánk nem enné meg.” b) A foglalkozásbeli rangsor: „...utcát a Ganyó-gyerekek is sepertek, amiért csúfolták őket az iskolában, mivel az utcaseprést vagy a WC pucolást tényleg az ’igazán csúnyák’ csinálják.”27 „Nem szeretnek dolgozni, inkább lopnak, vasaznak vagy a szemétben kotorásznak.”28 c) A a többséghez való „túl közeli” viszony megjelenítése: „Báró az a cigány, aki parasztnak képzeli magát.”29 24 Paloma Gay y Blasco: „Cubo bueno - cubo malo”, in: Cigány világok Európában. Szerk.: Prónai Csaba. Nyitott Könyvműhely Kiadó, Budapest, 2006. 235-239 28 A stigmákhoz való viszony általában kétirányú, előfordulhat a stigma interiorizálása és exteriorizálá- sa. Lehet tehát azonosulni, és az identitás részévé tenni sajátos módon a stigmát, és lehet egy másik csoportra vonatkoztatni, ezáltal megszabadulni tőle. (Lásd: Brown, Rupert: Prejudice. Its Social Psychology. Wiley-Blackwell Publication, 2010. 230-231). 26 Prónai Csaba: „Néhány kulturális antropológiai megjegyzés a cigány kultúra sokféleségéről”, in: Deszpot Gabriella - Diósi Ágnes (szerk.): Fejéről a talpára. Ismeretek a cigányságról a cigányságért. Fővárosi TEGYESZ - ÖNKONET, 2004. 21. 27 Boross Balázs-Domokos Vera: „Beköltözés előtt - avagy hol húzódnak a határok?”, in: Prónai Csaba (szerk.): Cigány világok Európában. Budapest, Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2006. 24. 28 Morvái Orsolya: „Lőrincen egészen más a helyzet. Életképek egy Tolna megyei cigány közösségből”, in: Prónai Csaba (szerk.): Cigány világok Európában. Budapest, Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2006. 48.. 27 Horváth Henriett: „Meg vagyunk mi áldva velük. Cigányok és nem cigányok egymás mellett élése Dombközben 2003 márciusában és áprilisában”, in: Prónai Csaba (szerk.): Cigány világok Európában. Budapest, Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2006. 36.. 100 sárospataki Füzetek2013/1 ::
