Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Győri István: Páska vagy húsvét - szempontok a pascha szó újszövetségi fordításához

Győri István Páska vagy húsvét - szempontok A Tiáoxa SZÓ ÚJSZÖVETSÉGI FORDÍTÁSÁHOZ A hogy a cím is jelzi, az alapvető kérdést úgy kell feltenni: Az Újszövetségben mikor jelenti a náoxcx szó az ószövetségi páskát, és mikor jelenti a keresz­tyén értelemben vett húsvétot? Ha pontos kritériumot tudunk felállítani, ak­kor ezt következetesen tudjuk a fordításban is érvényesíteni. A kérdés látszólag egyszerű, de a válasz már kevésbé. A legegyszerűbb az lenne, ha azt mondanánk, hogy az első húsvét előtt még páska, húsvét után már húsvét. Ezt a határt azonban azért nehéz meghúzni, mert a húsvét szó a mai értelemben, mint Jézus feltámadá­sának napja, illetve az ennek szentelt ünnep nem is fordul elő az Újszövetségben. Az első keresztyének minden hét első napján egybegyűltek arra emlékezve, hogy Jé­zus ekkor támadt fel. A húsvétnak a mai értelemben vett, azaz évente egyszeri, év­fordulószerű megünneplése később alakult ki, időpontját először a niceai zsinat (325) szabályozta. A görög nyelvben nem is lehet megkülönböztetni a szó többféle jelentését. A héber peszah szót a görög nyelv hangtani törvényeihez igazították, a két utolsó hang cseréjével alakult ki a TiÓLCJXol forma. Néhány kivételtől eltekintve1 így találjuk meg a LXX-ban és általában a korabeli irodalomban. A héber szóhasználathoz iga­zodva több igével is összekapcsolták, és így a széles jelentésskála egy-egy eleme ke­rült előtérbe: a páska ünnepe, a páska megevése, a páska leölése. Később a görög egyházi szóhasználat a feltámadásra emlékező keresztyén ünnepet továbbra is a Tláaxa szóval nevezte meg, és teszi ezt az újgörög nyelv is mind a mai napig. Eh­hez bizonyosan hozzájárult az is, hogy a TUX<JXa egybecsengett a 7tácrx<T> azaz szenvedni igével.1 2 Hasonló jelenség volt ez, mint ahogy a magyar nyelvben egybe­cseng az egyébként latin eredetű passió szavunk a páskával. Ahogy a zsidóságban a kovásztalan kenyerek ünnepével összekapcsolva a páska egy többnapos ünneppé vált, ugyanígy alakult ki fokozatosan a húsvéti ünnepkör, amelynek középpontjában Jézus szenvedése állt. Talán így érthető az is, hogy a görög egyházi szóhasználatban a zsidó páskaünnep és a keresztyén húsvét viselte ugyanazt a nevet, holott szigorú­an véve a húsvéti ünnepkörben a zsidó páska megfelelője inkább a nagypéntek, Jé­zus szenvedésének és halálának a napja lenne. 1 A LXX-ban találkozunk néhány helyen a héber vagy arám kiejtéshez igazodó alakokkal is: (páaex vagy cj)ác7£X, Josephusnál pedig többször előfordul nőnemben, ami egyértelműen az ünnepként való értelmezést erősíti. 2 Utal erre Varga Zsigmond is a TlÓíOXOL szócikknél: „a gör. nyelvű keresztyénségre nagy hatással volt a 71. és a Ttao%co szavak homonímiás egybecsengése.” (Varga Zsigmond J.: Újszövetségi görög-ma­gyar szótár, Ref. Sajtóosztály, Bp. 1992. 753. p.) 2012/1 SÁROSPATAKI FÜZETEK 11

Next

/
Thumbnails
Contents