Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Győri István: Páska vagy húsvét - szempontok a pascha szó újszövetségi fordításához
Győri István Páska vagy húsvét - szempontok A Tiáoxa SZÓ ÚJSZÖVETSÉGI FORDÍTÁSÁHOZ A hogy a cím is jelzi, az alapvető kérdést úgy kell feltenni: Az Újszövetségben mikor jelenti a náoxcx szó az ószövetségi páskát, és mikor jelenti a keresztyén értelemben vett húsvétot? Ha pontos kritériumot tudunk felállítani, akkor ezt következetesen tudjuk a fordításban is érvényesíteni. A kérdés látszólag egyszerű, de a válasz már kevésbé. A legegyszerűbb az lenne, ha azt mondanánk, hogy az első húsvét előtt még páska, húsvét után már húsvét. Ezt a határt azonban azért nehéz meghúzni, mert a húsvét szó a mai értelemben, mint Jézus feltámadásának napja, illetve az ennek szentelt ünnep nem is fordul elő az Újszövetségben. Az első keresztyének minden hét első napján egybegyűltek arra emlékezve, hogy Jézus ekkor támadt fel. A húsvétnak a mai értelemben vett, azaz évente egyszeri, évfordulószerű megünneplése később alakult ki, időpontját először a niceai zsinat (325) szabályozta. A görög nyelvben nem is lehet megkülönböztetni a szó többféle jelentését. A héber peszah szót a görög nyelv hangtani törvényeihez igazították, a két utolsó hang cseréjével alakult ki a TiÓLCJXol forma. Néhány kivételtől eltekintve1 így találjuk meg a LXX-ban és általában a korabeli irodalomban. A héber szóhasználathoz igazodva több igével is összekapcsolták, és így a széles jelentésskála egy-egy eleme került előtérbe: a páska ünnepe, a páska megevése, a páska leölése. Később a görög egyházi szóhasználat a feltámadásra emlékező keresztyén ünnepet továbbra is a Tláaxa szóval nevezte meg, és teszi ezt az újgörög nyelv is mind a mai napig. Ehhez bizonyosan hozzájárult az is, hogy a TUX<JXa egybecsengett a 7tácrx<T> azaz szenvedni igével.1 2 Hasonló jelenség volt ez, mint ahogy a magyar nyelvben egybecseng az egyébként latin eredetű passió szavunk a páskával. Ahogy a zsidóságban a kovásztalan kenyerek ünnepével összekapcsolva a páska egy többnapos ünneppé vált, ugyanígy alakult ki fokozatosan a húsvéti ünnepkör, amelynek középpontjában Jézus szenvedése állt. Talán így érthető az is, hogy a görög egyházi szóhasználatban a zsidó páskaünnep és a keresztyén húsvét viselte ugyanazt a nevet, holott szigorúan véve a húsvéti ünnepkörben a zsidó páska megfelelője inkább a nagypéntek, Jézus szenvedésének és halálának a napja lenne. 1 A LXX-ban találkozunk néhány helyen a héber vagy arám kiejtéshez igazodó alakokkal is: (páaex vagy cj)ác7£X, Josephusnál pedig többször előfordul nőnemben, ami egyértelműen az ünnepként való értelmezést erősíti. 2 Utal erre Varga Zsigmond is a TlÓíOXOL szócikknél: „a gör. nyelvű keresztyénségre nagy hatással volt a 71. és a Ttao%co szavak homonímiás egybecsengése.” (Varga Zsigmond J.: Újszövetségi görög-magyar szótár, Ref. Sajtóosztály, Bp. 1992. 753. p.) 2012/1 SÁROSPATAKI FÜZETEK 11
