Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi köszöntésére

BÖRZSÖNYI JÓZSEF

felfedezni, hogy egykor mindent, ami előállt, ami keletkezett, születésnek értettek.2 Az istenek születéséről szólnak ezek a mítoszok. Ilyen kozmogóniákra példákat is említ.3 Idézi a héliopoliszi kozmogóniából E. Otto nyomán, hogy egy kétnemű ősistenség áll a kezdeteken, Atum. Ez az Atum egy istenpárt nemzett, akiknek a neve Schu és Tefnut, az előbbi a légtér, az utóbbi a nedvesség. Ezekből az elemekből épül fel a világ. Schu istenség szétválasztja Anut istennőt, az eget és Géb istent, a földet. Ez az öt főisten képezi a héliopoliszi kilenctagú istenpanteon magvát. Ez az öt istenség a kozmikus elemek reprezentánsa. Világosan mutatja ez is, hogy a világ keletkezése ebben a szemléletben istenek születése és nemzése.4

A másik eredet a nomád törzsi életmód hagyományához tartozik. A nomád törzsek számára fontos volt a leszármazás, a hovatartozás. Önazonosságukat ebben őrizték. J. Wellhausen megállapítására hivatkozik, aki azt mondja, hogy a nemzetségtáblázat az a természetes kötelék, amelyre a mondákat fel lehet fűzni, ezért a genealógiákat igen régi, nagy jelentőségű műfajnak kell tekinteni, eredetük és virágzásuk a nomád törzsek hagyományában találhatód Nem pusztán a nevek, nemzetségek felsorolását tartalmazták ezek a genealógiák, hanem történeti részek is kapcsolódtak egyik-másik névhez. Bár Westermann ezeket bővítményeknek tekinti, meg is különbözteti, hogy aj vagy a P részeknek milyen bővítményei vannak, eredetileg ezek mégis szerves részei lehettek a törzsi hagyományoknak. A bibliai elbeszélésben arra szolgálnak, hogy egy logikusan felépülő egészet adjanak tudtunkra, de erről még lentebb fogunk szólni. Westermann csoportokba is osztja a J-ben található bővítményeket. Vannak olyan bővítmények, amelyek a nevek magyarázatát tartalmazzák. Ilyen lehet a Genezis 4,1b és 4,25b, ahol kifejezésre jut a született utód fölötti öröm, hogy megvalósul az az áldás, amelyet Isten a teremtéskor mondott az ember szaporodásáról és sokasodásáról. Vagy ilyen az 5,29 és a 10,25b, ahol előrejelzés található az elkövetkezendő eseményekre. Az egyikben a szőlőtermesztésre, a másikban a népek szétválására. Vannak aztán olyan bővítmények, amelyek foglalkozásokat jelölnek meg, mint például Kain és Ábel foglalkozása, földműves, illetve pásztor. Ide sorolható azonban a 4,17b-ben Énók, aki városépítő lett, vagy a 4,20b szerint Ádá, a sátorlakók és pásztorok ősatyja, a 4,21-ben említett Jábál, a citerások és fuvolások ősatyja, a 4,22 Túbálkaint említi a réz- és vasszerszámok kovácsmesterét. Folytatható a sor Nimróddal (10,9), aki a vadászat híressége, és még másokkal. Külön csoportba sorolja Westermann azokat a bővítményeket, ahol az emberiség megsokasodásáról értesülhetünk, az özönvíz után Noé fiai, leszármazottai (9,19b), Peleg esetében a név a népek szétválását jelzi előre (10,25), vagy Kánaán után a kánaániak nemzetségei következnek (10,18). A nevekhez, genealógiákhoz olyan bővítményeket is számba vesz, amelyek földrajzi területeket határolnak körül, Nimróddal kapcsolatban egy birodalom területének a leírása a 10,10-12-ben, Joktánnal kapcsolatban a 10,30-ban. Amikor a nevek felsorolásában valamelyik személyről valami külön megjegyzést találunk, mint például Nimródról, hogy hatalmas vadász volt az Űr előtt, ebben

2 Westermann, Claus: Genesis. I. Teilband. Neukirchen-Vluyn, 1974. 36. p.

3 Westermann, Claus: i.m. 37. p.

4 Westermann, Claus: i.m. 39. p.

3 Westermann, Claus: i.m 9. p.

14 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2Ü12/2