Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Németh Balázs: Júdás az asztal alatt
JŰDÁS AZ ASZTAL ALATT ben ez fogalmazódik meg: „Jé^us elfogad bennünket” („Jesus nimmt die Sünder an.”). Ha a legfőbb jó önmagunk tisztántartásának akarásában fogalmazható meg, ha önmagunk tisztántartásának akarását a legfőbb jóra stilizálni szeretnénk, akkor igazán eljutunk a bibliai értelemben vett tisztátalanságig. Ama egyszerű parasztasszonyok a hímzésükkel ujjúkat a hit érzékeny pontjára tették: az egyház mint a szentek közössége nem derék emberek halmaza, hanem kegyelembe fogadott bűnösöké, és „igazzá nyilvánított istenteleneké” (Wilhelm Dantine), akik síkraszállnak az igazságosságért, mert a szeretetben és a reménységben hosszabb lélegzetvételűek. Evangéliumi üzenet júdásnak Azok a parasztasszonyok, akik az úrasztali térítőt hímezték, jól ismerték a Bibliát, és komolyan vették Jézus szavait: „Jöjjetek énhoyyám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek és én megnyugossflak titeket. ’’Júdás megfáradt és megterhelt ember volt! Mert a tette nyomasztotta, és mert bűnről, bűnhődésről, megbocsátásról senkivel nem tudott beszélni, kétségbeesésében maga oltotta ki az életét. E parasztasszonyok épp ezért nem akarták Júdást az egyedüllét hűvösében hagyni, mert a magányosságtól nincs messze a rombolás vagy az önpusztítás iránti késztetés. Egyedül csak egy megelőző szeretet képes az életet a hidegből kihozni. Ez pedig kihívás a keresztyén emberek és az egyházak számára. Ennélfogva az evangélium, a Krisztusról szóló jó hír üzenet mindenkinek, aki az élete értelmét elveszítette. Evangéliumi üzenet ez Júdásnak és ivadékainak. Ezt ismerték fel a parasztasszonyok, és azért tartották Júdást Jézus közelében. Ugyanakkor azonban az ábrázolásuk figyelmeztetés mindenkinek, aki az Úrnak asztalához jön, aki csak a fehér mellényére, nem pedig Jézus megelőző szeretetére gondol. FORDÍTOTTA: FODOR FERENC SÁROSPATAK * 2012/1 SÁROSPATAKI FÜZETEK 79