Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Ősz Előd: Szőlősi Bede János Institúciói - A sárospataki könyvtár egyik korai alapítója
Szőlős] Bede János Institúciói nus ortodoxia felé húzó wittenbergi egyetemről. Az Institúció végleges verziójának 1592-es kiadását csaknem tíz évvel később Heidelbergben vásárolta. Olyan városban és egyetemen, ahol kálvinizmusáért nem érhették atrocitások. A számos széljegyzet arra utal, hogy alaposan végigolvasta és rendszeresen használta a genfi reformátor művét. „Kálvinizmusának” külön színfoltja a Donec erit mundus kezdetű distichon. Az Institúció 16. századi verses méltatója, Thúri Farkas Pál is a wittenbergi egyetemen tanult 1556-tól,29 az ő nyomdokába lépett Szőlősi, amikor kétsoros versben méltatta a genfi reformátor munkásságát. Thúri kizárólag az Institúciót dicséri, és alkotásából hiányzik a polemikus felhang. Szőlősi már tovább lép, ő Kálvin írásainak (Calvini scriptá), tulajdonképpen teljes írott hagyatékának maradandóságát hangsúlyozza. A pozitív hangvételű méltatás után a második sor már polemikussá válik: Kálvin munkássága leleplezi a pápaság cselszövéseit. Aló. század végén különültek el — nem mindig békésen — a reformáció felekezetei. A század közepén mindenki a római egyházzal polemizált, a század végére a reformáció felekezetei elsősorban egymással szemben vonultatták fel teljes teológiai eszköztárukat. Szőlősi Bede ezt a folyamatot saját bőrén is érezte, írásának polemikus éle mégsem az őt Wittenberg- ből elűző lutheránusok, vagy a Tiszántúlon terjeszkedő unitáriusok, hanem a pápaság ellen fordul. A méltató vers méltó társa tehát a Thúriénak, csak sajnálhatjuk, hogy nem terjedt el olyan széles körben, mint az előbbi. Hisszük, hogy az egyre rendszeresebbé váló könyvtörténeti kutatások Szőlősi Bede János bibliotékájának újabb darabjait hozzák majd felszínre, a kötetek részletes vizsgálata pedig remélhetőleg tovább árnyalja a Felső-Tiszavidék humanista műveltségű, könyvgyűjtő lelkipásztorának szellemi profilját. 29 Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és akadémiákon 1526—1700. Budapest, 2011. 262. 2012/1 Sárospataki Füzetek 69