Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Ősz Előd: Szőlősi Bede János Institúciói - A sárospataki könyvtár egyik korai alapítója

Ősz Előd

A sárospataki könyvtár egyik fautóra

Református iskoláink könyvtárainak ritkán volt anyagi alapjuk a programszerű könyvtárgyarapításhoz. Az állomány többnyire adományokból, hagyatékokból állt össze. Az iskola tanárai, az egykori diákok, illetve a tanintézmény vonzáskörében szolgáló lelkipásztorok magánbibliotékái váltak így közkinccsé. Varga András a Partium könyvesházak című kötet Sárospatakról szóló fejezetében a könyvtár jelenlegi állományának possessor-bejegyzései alapján azonosít néhány olyan környékbeli értelmiségit, aki könyvtárát a pataki scholára hagyta.3

Varga írásában nem szerepel Szőlősi Bede János, hiszen — Czegle Imre posses- sorjegyzéke alapján — egyetlen kötetét sem őrzik ma Sárospatakon.4 Könyveit a fent említett „utódkönyvtárakban”, Debrecenben és Marosvásárhelyen őrzik, de került belőlük Kolozsvárra, Gyulafehérvárra és Nagyszebenbe is. Ezeknek segítségével nemcsak biográfiáját egészíthetjük ki, hanem szellemi profilja is körvonalazódik.

Szőlősi biográfiáját — részben könyvtörténeti adatok segítségével — Herepei János rekonstruálta.5 Valószínűleg Wittenbergben tanult, Debreceni Ember Pál szerint a Leucorea azon diákjai között volt, akik nem írták alá a Formula Concordiaet, így 1592-ben kizárták őket az Universitasról,6 ám a beiratkozási anyakönyvben nem szerepel.7 Valószínűleg hazatért, és Nagyszőlősön töltött be valamiféle egyházi hivatalt, hiszen 1594-ben Vuüichius Iodocus és Ioachim Camerarius egybekötött retorikai munkáit tanítványának, Stenczel Imrének ajándékozta.8

1601-ben ismét külhoni „búdosásra” adta a fejét, október 4-én aláírta a heidel- bergi egyetem törvényeit.9 1602 augusztusában Taksonyi B. Péter disputációját hatsoros verssel üdvözölte, ugyanazon év novemberében ő disputáit.10 11 Mindkét egyetemen találkozhatott Szenei Molnár Albertiéi, hiszen a zsoltárfordító 1591-’92-ben Wittenbergben, 1601 őszén pedig Heidelbergben tartózkodott, és azt is tudjuk róla, hogy külföldön mindig kereste a magyar peregrinusok társaságát.11

Szőlősi első ismert szolgálati helye valahol Bereg vármegyében — Herepei szerint Nagyberegen — volt. Foktői P. Mihály 1608-ban Marburgból küldte neki Piscator Analysis Logúa Evangelici című könyvét. A dedikáció így hangzik: Clarissimo ac Doctissimo Viro d. joanni B. Zölösino verbi Diuini in Beregh fideliss. Dispens.12 Kérdés, hogy Nagyberegen vagy Bereg vármegye valamely településén volt lelkipásztor.

3 Uo. 7-10.

4 Dienes Dénes, a Tiszáninneni Református Tudományos Gyűjtemények igazgatójának szóbeli közlése.

5 Életrajzához lásd bővebben: Herepei János: Szőlősi Bede János. In: Uő: Adattár 17. századi szellemi

mozgalmaink történetéhez; I. (A továbbiakban: Herepei Szőlősi) 71—76.

6 Debreceni Ember Pál: A magyarországi és erdélyi református egyház története. Ford. Botos Péter. Sárospatak, 2009. 237.

7 Szabó Miklós—Tónk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai Újkorban. Szeged, 1991. 106.

8 Willich Jodocus: Erothemata in Khetoricem..., Basileae [1555] (VD16 W 3239) + Ioachim Camerarius:

Elementa rhetorice..., Basileae [1551] (VD16 C 396) — A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára, Debrecen G 1196. Az ajándékozást rögzítő felirat a címelőzéklap rectoján: Optimae spei puero Emerico Stenczelis Szplösino, Joannes B. Szplösinusfraternitatis ergo dono dabat Szplösini A. 1594 5 Dec.

9 Die Matrikel der Universität Heidelberg von 1386 bis 1662. II. Heidelberg 1886. 210.

10 Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról. In: Az Országos Széchenyi Könyvtár évkönyve. 1980. (A továbbiakban Heltai 1980) 332—333.

11 Szenti Molnár Albert naplója, s. a. r. Szabó András. Budapest, 2003. 109., 143.

12 Herepei Szőlősi 75.

60 Sárospatak.! Füzetek2012/1