Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Keresztes Hajnalka: A Magyary-Kossa család és Gyönk kapcsolatáról
A MagYARY-Kossá család és Gyönk kapcsolatáról Sokkal inkább egyértelmű a Magyary név eredete: a Pozsony megyei Nagy és Kis magyar községekből ered.9 Talán többet megtudhatnánk a név eredetéről és a családnak a korábbi idejéből, ha 1755. április 29-én az egész Aranyos községet érintő tűzvészben nem pusztult volna el az egyik levelesláda. A ház asszonya, Magyary Kossá Istvánná, Roffi Borbély Zsuzsanna is áldozatul esett. 2. A Gyönki Református Egyház és a Magyaryak A család nevéhez tulajdonképpen két református gyülekezetnek a megalapítása és létének, működésének biztosítása, növekedése is fűződik Gyönkön: egy magyar és egy német ajkú egyházközségé. a. A magyar református gyülekezet A gyönki magyar egyház történetéből az első presbiteri jegyzőkönyvben10 II olvashatunk, amikor a templom centenáriumának ünnepségére Széki Elemér, a Gyönki Református Gimnázium tanára összeállította a gyülekezet múltjáról szóló előadását. Ebből az alábbiakat tudhatjuk meg: A magyar gyülekezet kezdeteit Gyönkön az 1705-ös évre teszi, amely a település elpusztulását követő újrakezdés esztendejével esik egybe. Ennek a vidéknek a földesura a Sándor család volt. Sándor Judit feleségül ment Magyari Péter református lelkészhez. A továbbiakban arról szerezhetünk tudomást, hogy Széki Elemér feljegyzése értelmében 1705-ben telepedtek meg a magyarok itt Magyari Kossá Péter „ácsai lelkész és szuperintendens” védelme alatt. Ez az adat került a Báthory Gábor nevéhez köthető egyházlátogatási jegyzőkönyvbe is: „Ez a Gyönki Reformata mater Ekkla fundáltatott 1705dik esztendőben ezen Helységnek akkori örökös Földes Ura, Feö Tiszt és Tekintetes Nagy Magyari Kossá Péter Superintendens Úr által és a közönséges isteni tisztelet minden megszűnés nélkül folytatódott. ”11 Az egyházkerület történetét feldolgozó munka nem tud arról, hogy Magyary-Ko- ssa Péter ócsai lelkész lett volna, hanem a csallóközi Ekel nevű település lelkésze volt ő. Nevével úgy kerülhetett kapcsolatba Ocsa, hogy a csallóközi Nemesócsán bírt földesúri joggal.12 Magyary-Kossá Péter neve mellett a következő szolgálati helyeket sorolják fel: Ekel, Aranyos, Komárom megyei esperes 1702 és 1711 között, Felső-Dunamelléki Egyházkerület püspöke 1711 -1720-ig, haláláig.13 A véres ellenreformáció korában különösen nevezetes eseménynek számított az 1713. április 2-ára Kocsra meghirdetett zsinat alkalmával, hogy Magyari Pétert püspökké avatták. Már I I. m. 9. p. 10 Presbiteri jegyzőkönyv I. 1810-1884. Gyönki Református Egyházközség II A Gyönki Magyar és Németh Ekklézsiáknak első kezdetétől és azoknak folytában való állapotjáról a mostani Időkig. Ráday Levéltár G39 12 Fényes Elek: A Magyar Birodalom statistical, geographiai és történeti tekintetben. Pest I. 97. p. 13 Köblös-Kránitz szerk.: A Dunántúli Ref. Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526- 1760, Pápa 2009.497. p. 2012/3 .i Sárospataki Fűzőtk 123
