Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Brinkman, Martien E.: Kölcsönösnek tekinthető-e az antropológia és a krisztológia kapcsolata?

Brinkman, martién E.

Kölcsönösnek tekinthető-e

AZ ANTROPOLÓGIA ÉS A KRISZTOLÓGIA KAPCSOLATA?'

A krisztológia antropológiai megközelítése (Raymond Ranikkar)

Az indiai teológusok többségének krisztológiáját kozmikus krisztológiának nevezhetjük.1 2 János evangéliumának prológusától erőteljesen ihletve előszeretettel beszélnek Krisztusról mint isteni világosságról, amely áthatja, átjárja az egész földet és minden egyes embert. Ebben a krisztológiai megközelítésben Krisztus mint Isten Logosza úgy kerül bemutatásra, mint aki nemcsak minden egyes ember logosza, hanem az egész világegyetem logosza is.3 Raymond Panikkar kiváló képviselője ennek a krisztológiának.

Szívesen használom Panikkar felfogására az antropológiai jelzőt.4 Ez egy eléggé szokatlan minősítés. Gyakran csak az „alulról” kiinduló krisztológiai szemléletre használjuk az „antropológiai” jelzőt. Ilyenkor Krisztus jelentőségét az ember názáreti Jézus konkrét (kézzelfogható) élete felől közelítjük meg. Ahogyan betöltötte őt a Szemlélek, az Istenhez való közelségét mutatja, és egyben istenfiúságát is jelzi. Ez a megközelítés tehát Jézus földi életéből indul ki. Ezért nevezzük „alulról” kiindulónak. Ennek a krisztológiának az az előnye, hogy meg tudja magyarázni Jézus földi létezésének értelmét.5 Hátránya pedig az, hogy annak benyomását kelti, mintha Jézus istenfiúsága földi létezésétől függne. Jézus földi létezése nélkülözheteüen és döntő arra nézve, milyen módon jelenti ki Istent (ld. később), de én óvakodnék attól, hogy istenfiúságát teljes mértékben földi létezésétől tegyem függővé. Istenfiúsága Isten és nem Jézus döntése. Antropológia és krisztológia kapcsolatának vizsgálatakor most nem az „alulról” kiinduló krisztológiára összpontosítok, mivel az antropológiai kategóriák egyértelműen túlságosan nagy szerepet töltenek be ebben az esetben. Most azonban arra keressük a választ, hogyan alakulnak át ezek a kategóri1 A Sárospataki Református Teológiai Akadémián 2011. november 18-án elhangzott előadás szerkesztett változata.

2 J. P. Schouten, Jesus as Guru: The Image of Christ among Hindus and Christians in India (Currents of Encounter 36) (Amsterdam-New York: Rodopi, 2008), 264-265. és 277-279. Vö. még M. Amaladoss, “Jesus Christ in the Midst of Religions: An Indian Perspective” in T. Merrigan and J. Haers (szerk.), The Myriad Christ: Plurality and the Quest for Unity in Contemporary Christology (Leuven: Peeters, 2000), 219-233.

3 Vő. J. Pelikan, Jesus Christ Through the Centuries: His Place in the History of Culture (New Haven - London: Yale University Press, 1985 (repr. 1999), 57-70. (‘The Cosmic Christ’).

4 M. E. Brinkman, The Non-Western Jesus: Jesus as Bodhisattva, Avatara, Guru,Prophet, Ancestor or Healer?

(London: Equinox, 2009), 261-262. és 149-154.

5 Jó példa erre a megközelítésre a H. Berkhof által kidolgozott krisztológia: Christian Faith: An Introduction to the Study of Faith (Grand Rapids: Eerdmans 2005).

2012/1 SÁROSPATAKI FÜZETEK 27