Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Schweitzer Gábor: A "zsidóbérenc". Adalékok Molnár Kálmán közjogász professzor pályaképéhez

hangsúlyozván, hogy „annak, ami történt, a keresztény Európában, a XX. században nem lett volna szabad megtörténnie. ” S mindez nem is történhetett volna meg, ha mindazok, akik ma hangosan hirdetik, hogy a történteket sohasem helyeselték, ennek a „nemhelyeslésnek "annakidején „nyíltan ésfélreérthetetlenül”\áíei)e.zésth adtak volna. „Mert akkor a nem helyeslés moraja orkánná fokozódott volna, s elsöpörte volna helyükről az alvilág ördögeinek a hatalom birtokában közöttünk őrjöngő összes elvetemült rimboráit. ” Emiatt bizony — folytatta - valamennyien felelősek vagyunk. ,^4kik pedig felismertük a közelmúlt tanulságait, s megtisztítottuk lelkünket attól a sártól, amit e kor ámokfutói szanaszét fröccsentek, — most már fordítsuk tekintetünket a sivár közelmúltból az esdve szebb jövőfelé”. Nézzünk szembe azzal a jövővel, amelyet — együtt, közösen, kéz a kézben — kell kialakítanunk.32 Molnár Kálmán a koalíciós években továbbra is szerepet vállalt a Magyar Szent Kereszt Egyesület működésében, amit az is igazol, hogy Mindszenty József hercegprímás 1947. április 24-én az egyesület világi elnökévé is kinevezte. Három nappal később tartott székfoglaló beszédében arra a jól ismert tényre hivatkozott, hogy régi és erős kötelékek fűzik az egyesülethez. Az egyesület munkájába bekapcsolódva úgy érezte, hogy valamelyest engedett benne az a kétségbeesés, ami az akkori közállapotok láttán erőt vett rajta. „Mert ez az Egyesület a magyar gondolkodásnak, a magyar lelkiismeretnek az oázisa volt abban a sivár korszakban, amikor a becsületes emberek szégyenkezve néztek körül, mert pirulniuk kellett azért, hogy azember ennyire le tud aljasodni. ’’Abban az időben még nem létezett az Atlanti Charta, nem voltak összefoglalt természetes és elidegeníthetetlen alapjogok, „de előttünk állott a krisztusi demokrááa, az egyenlő emberi méltóság és a felebaráti szeretet parancsának kétezer éves chartája. ”Az akkor „végzetszerűen ” megindult folyamatok azonban még nem értek véget. ,X^Z akáó és reakció kilengésének kegyetlen törvényszerűsége” az őrködés — vigilate — kötelességét rója az egyesületre. Őrködni kell, hogy az elmúlt szégyenteljes korszak ne térhessen vissza, akkor se, ha az elkövetett hibák, „a múltból nem tanuló bosszúvágy” erősen szítja a parazsat, ami a tűzvész után még a hamu alatt lappang.* 53 Fél évvel később, 1947. október 21-én „A magyar társadalom és a fasiszta zsidóüldözés” címmel tartott előadást az egyesületben, amelynek központi kérdése a jogi, politikai és morális felelősség áttekintése volt.54 A felelősök megnevezésén kívül legalább annyira fontosnak tartotta a kiengesztelődés lehetőségeinek a megtalálását is. „Zárjuk le végre a kölcsönös szemrehányások hánytorgatását, amelyek mindig újabb olajat öntenek a tűzre, s megnehezítik az annyira szükséges összebékülést. Ismerje el mindegyik fél azt, hogy ő sem ártatlan, s tegyen pontot ezután a szomorú korszak után. Mert egymás mellett kell élnünk, kell hogy az eszünk úrrá legyen szenvedéseink emlékén s szenvedélyeinken. Meg kell keresni és meg kell találni egymásnak nemcsak a kezét, de a szívét is. A. zsidók lássák be, hogy ha sok volt is a keresztény gonosztevő, de a kereszténység szellemének hatása alatt élő krémje a társadalomnak nagyon sok olyan szép példáját adta az áldozatos felebaráti szeretetnek, hogy ezeknek az érdeméért a bűnösöknek is meg lehet bocsátani, vagy bűnüket feledés fátylával lebontani.

A keresztények viszont legyenek elnézőek akkor, ha nagyon megkínzott, sokat szenvedett

32 Megnyitó beszéd a kitelepített zsidók visszatérésekor a városi segélybizottság és a Nemzeti Segély matinéján. (Pécs, 1945. június 17.) MTA Könyvtára Kézirattára, Ms 6218/4. 3-45.

33 MTA Könyvtára Kézirattára, Ms 6218/7.

34 MTA Könyvtára Kézirattára, Ms 10 678. Lásd továbbá Schweitzer József — Schweitzer Gábor: Kritikus számvetés. Molnár Kálmán közjogász professzor ismeretlen előadása a zsidóüldözés koráról 1947-ben. In: Találkozások: Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát hatvanadik születésnapjára. Szerk.: Sulyok E, Varga M. Pannonhalma, Pannonhalmi Bencés Főapátság, 2006. 125-147.

A „ZS I DOBÉ RE NC"

2012/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 73