Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Győri István: Páska vagy húsvét - szempontok a pascha szó újszövetségi fordításához
Győri István a húsvéti bárányt szokták áldozni, így szóltak hoppá tanítványai: „Hol akarod megenni a húsvéti vacsorát, hol készítsük el?” A mondat első felében mindenképpen a zsidó páskáról van szó. A £0UOV ige az állat levágását jelentette. Valóban, ebből következőleg a Gucría jelentheti az ún. véres áldozatot, amikor egy állatot vágtak le, de általában az áldozatot is. Mivel itt kevésbé van kultikus jellege a páskabárány levágásának, jobb lenne így fordítani: „amikor apáskabárányt szokták levágni. ” A mondat második felében a íva (páypc; tő TiácTyoc a rituális étkezésre vonatkozik, tehát jobb lenne így visszaadni: „hol akarod megenni apáskavacsorát. ” Fordítási javaslat a Mk 14,12-re: „M kovásptalan kenyerek első napján, amikor a páskabárányt szokták levágni, így szóltak hoppá tanítványai: „Hol akarod megenni a páskavacsorát, hol készítsük el?” Ennek megfelelően a Mk 14,14.16. versekben is javasolt a „páskavacsord’ fordítás. A Lukács evangéliuma párhuzamos helyein ugyanezeket a szempontokat kell érvényesíteni. Lk 22,1: 'HyyiCev 5é f] éoQxí] xcöv áüóparv f] ÁeYopévr] náa\a az új fordítás szerint „Közeledett már a kovásptalan kenyerek ünnepe, amelyet páskának neveg tek. ” Ez a fordítás meghagyja az eredeti fogalmat, és ez a legjobb megoldás. A magyar olvasó számára az is kiderül belőle, hogy a páska itt magát az ünnepet jelenti. Lk 22,7: f] £&£i 0Ú£cr0ai TÓ naopoí. Az új fordításban így találjuk: „amikorfel kellett áldozni a húsvéti bárányt.” A Mk 14,2 fordításához hasonlóan, az ottani szempontokat figyelembe véve a következő fordítás javasolt: „amikor le kellett vágni a páskabárányt.” A történet folytatásában, a Mk 14-hez hasonlóan, itt is a „páskavacsord’ a javasolt fordítás (Lk 22,8.11.13 és 15). Értelemszerűen, ha a fordítás a Lk 22,16-ban az új fordítást követve a aüxö helyett megnevezi, hogy ez mire vonatkozik, akkor itt a „páskavacsorát” kell használni. Jn 2,13: Kai évyvc, tjv xó Ttáaxa xcov Iouóatcov az új fordítás szerint „közel volt a psidók húsvétja.” Utalva a bevezetőre, a megfogalmazás mögött valószínűleg az áll, hogy a Jn leírása idején már a keresztyének is ünnepelték a húsvétot, de erre ugyanúgy a 7iáaya szót használták. A magyar nyelvben azonban a húsvét egyértelműen a keresztyén ünnepet jelenti, ezért a helyesebb fordítás itt ez: „köpel volt a zsidók páskaünneped Jn 2,23: Dg be íjv év xoíg 'IxQoaoAúpoLg év tgj náaxa £v tíj éoQxr] az új fordításban: „amikor Jeruzsálemben volt a húsvét ünnepén.” Itt a görög szövegben nem csak maga a náoxoi szó szerepel, hanem kiegészül az ünnep szóval. A leíró ezzel egyértelművé akarta tenni, hogy az itt leírtak nem a páskavacsora közben, hanem általában az ünnepen történtek. Fordítási javaslat: „amikor Jeruzsálemben volt a pás ka ünnepén. ” Jn 6,4: rjv be eyyuc; xó tcÚoxoí, P éoQxt) xcov Iouóaíojv az új fordítás szerint: „közel volt a húsvét, a zsidók ünnepe."Javasolt fordítás: közel volt a páska, a zsidók ünnepe. Ehhez hasonlóan a Jn 11,55-ben mind a kétszer, valamint a Jn 12,1- ben és a 13,1-ben is jobb fordítás a „páskaünnep”. Jn 18,28: íva pi] uiavOdxnv aAAa cj)áY<vcriv xó nácrya. az új fordításban: „hogy ne legyenek tisztátalanokká, hanem megetessék a húsvéti vacsorát.” Itt egyértel14 Sárospataki Füzetek2012/1
