Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fodor Ferenc: A gazdasági erkölcs alapjai a Mózes első könyvében

Nemcsak Ábrahámtól való származásuk (16,15 és 25,2), hanem életvitelük, mindig változó lakóhelyük miatt hasonlítottak egymásra, s az idegenek nehezen tudtak különbséget tenni közöttük.13 A Bír 8,22. 24 is váltakozva említi őket. Különösen ott volt lehetőség a tévesztésre, ahol nem népcsoportként léptek fel, hanem ahol a foglalkozásuk, életmódjuk lett hangsúlyos, mint az lMóz 37,28 versében is: □nnb C,tü3R. Ilyen esetekben a midianita és ismaelita elnevezés szinte

szinonimaként számított. Miként a „kánaánita” Heinisch szerint gyakran egyszerűen „kereskedőt” jelentett.14 A rabszolgaár az „áru” korával, munkabírásával, (szak) ismereteivel függött össze, átlagosan 30 ezüstben volt megállapítva (2Móz 21,32). Ez megfelel nagyjából a Hamurabi Törvényben meghatározott rabszolgaárnak (116; 214; 252 [?] §).15 Húsz ezüstöt határoz meg a 3Móz 27,2-8 az 5-20 év közötti ember kiváltási áraként.16

Kálvin úgy fogalmaz, hogy a pogány népekből is megvetést váltott volna ki ilyen gonosz cselekedet, hogy kilenc testvér összefog fiatalabb testvérük megölése érdekében.17 Gonosz tettük elkövetése után leültek és ettek (lMóz 37,25), miként Saul, miután elfordulván az Örökkévalótól, megkérdezte az endori halottidézőt (lSám 28,25; v. ö. Jn 13,30). Az evés ezekben az esetekben pótcselekvés. Fizikai erőt biztosít lelki megerődenedés idején, és segít feledni a történteket.

Az ember áruba bocsátásának bűne végigvonul az emberiség történelmén, és napjainkra is ráveti árnyékát. A rabszolga-kereskedelem újszerű formájában nem darabszám szerint történik az ember kiárusítása, hanem fillérenként, centenként. A XXI. századi ember indirekt módon válik vétkessé sok embertársa szenvedésében, akik tőlünk keletre egy-két államhatárral néhány forinttal vagy euróval olcsóbban állítják elő a napi szükségleteinket jelentő termékeket, mint határainkon belül. A mindig olcsóbb termékeket kereső ember nem csak azok kiárusításához járul hozzá, akik azokat előállították, hanem saját honfitársaiéhoz is, akiknek a feje felől Kárpátaljára, Erdélybe vagy éppen valamely távol-keleti országba vitték el a gyárat, s ezáltal munkanélkülivé lettek. Emberkereskedelem, amikor az apa vagy az édesanya hetekig, hónapokig távol van a családjától tőlünk nyugatra, hogy az övéi számára jobb anyagi lehetőséget biztosítson.

Az lMóz 6 első néhány versének őstörténeti kijelentése szerint az „istenek fiai" elragadták az emberek leányait, és feleségül vették őket. Itt is egy felborult ethoszról van szó, amikor a korabeli társadalmi rendszer legalsó skáláján lévő kisemberek kiszolgáltatottakká váltak a hatalommal bírókkal szemben. A hatalmasok megtehették következmények nélkül, hogy magukhoz ragadják a szegény emberek leányait és

13 Keil, Carl: Genesis und Exodus, Biblischer Commentar über das Alte Testament, (hrsg. C. F. Keil und Franz Delitzsch), Dörfling und Franke Leipzig, 1861. p. 244.

14 Heinisch, Paul: Das Buch Genesis, Die Heilige Schrift des Alten Testaments, Verlag von Peter Hanstein Bonn, 1930., p. 348.

13 Winckler, Hugo: Die Gesetze Hammurabis König von Babylon, J. C. Hinrich‘sche Buchhandlung Leipzig, 1903.

16 A perikópa bővebb magyarázatához ld.: „1Mó% 37 magyarázata,” Református Szemle, Az Erdélyi Egyházkerület, a Királyhágómelléki Egyházkerület és az Evangélikus-Lutheránus Egyház hivatalos lapja, Százharmadik évfolyam 2. szám, Kolozsvár, 2010. március-április, 133-152. lap

17 Calvin, Johannes: Auslegung der Heiligen Schrift, Das erste Buch Mose, Verlag der Buchhandlung des Erziehungsvereins Neukirchen Kreis Moers, é.n. p. 415.

A GAZDASÁGI ERKÖLCS ALAPJAI

2012/2 Sárospataki Füzetek 37