Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fodor Ferenc: A gazdasági erkölcs alapjai a Mózes első könyvében
Fodor Ferenc hogy a sumer vallásban hiányoznak az olyan imádságok, melyek az ember vétkei miatt az istenek kiengesztelődését kérik. Az egyén panaszát megfogalmazó imádságok is alig ismerik a személyes bűn gondolatát. Az ember tetteinek hatása a sumer istenek számára jelentéktelen úgy, hogy azok nem befolyásolják őket. Az erkölcsi érzület másodlagos, mert a valóságos kultuszi tiszteletadás a lényeg.2 2) Hammurabi törvénye A Hammurabi törvénye nagy lépéseket tett a magántulajdon védelme irányában, ami a gazdasági etika egyik alapeleme. A törvénygyűjtemény bizonyára a térségben kialakult élő szokásjog, eleinte íradan joggyakorlat rögzítése volt, illetve ezek szellemében megalkotott jogszabályok konkrét helyzetekre. A mezopotámiai kultúrában hatással lehettek Hamurabi törvénygyűjteményére az esnunnai, az iszini és az úri törvénykönyvek. Hammurabi törvénygyűjteménye szabályozza a kereskedők és a közvetítők egymás közötti ügyleteit (100-107. §). A közvetítő vagyoni felelősséggel tartozott a kereskedőtől kapott javakért. Ha az átvett érték elveszett, mert rablók elkobozták tőle, de ezt bizonyítani nem tudta, az istenekre való esküvéssel bizonyítani lehetett a tanúk hiányában igazolhatadan tényállást (103. §). Ugyancsak kártérítéssel tartozott az az építész is, akinek hibájából a megrendelt ház fala ledőlt. Tartozott azt a saját költségén ismét felépíteni (233. §). Ha azonban a megrendelőre vagy annak fiára rádőlt a fal és haláleset történt, az építészt, illetve a fiát ki kellett végezni (229-230. §). Ha a kereskedő letagadta a közvetítőtől kapott, neki járó nyereség átvételét, a közvetítő isten és tanúk jelenlétében kinyilvánította az igazát, s a kereskedőnek hatszoros értéket kellett fizetni a hazugságáért (107. §). A megrendelés után előre kifizetett, de ezek után el nem végzett munkáért a munkadíj ötszörösét kellett fizetni a kárvallott megrendelő számára (112. §). Ha egy kocsmáros nő szeszes ital fejében gabona helyett pénzt fogadott el, de később azt állította, hogy a pénz értéke nem felelt meg a gabona árának, a kocsmáros nőt vízbe kellett fojtani (108. §). A törvény a bűnpártolást halálbüntetéssel sújtotta (109. §). Érdekessége a Tórával szemben ennek a törvénygyűjteménynek, hogy hiányzik belőle a vallásos gondolat, míg a Mózes törvényének hátterében mindenütt a szent Isten parancsoló akarata húzódik, s ezáltal nyeri vallásos karakterét.3 Ugyanakkor azonban a Hammurabi Törvényt tartalmazó, 1902-ben megtalált diorit obeliszken Samas napisten látható, amint átadja a törvényt a királynak. Figyelemre méltó azonban, hogy a trónján ülő helyzetben ábrázolt napisten fejmagassága azonos Hammurabiéval. Ennek az ábrázolásnak szimbolikus értelme van. A nagy király azonos szintre emelődik az istenséggel, ami uralkodói legitimációját adja, miként a törvénygyűjteményt bevezető, a király isteni kiválasztását hangsúlyozó felirat is. 2 Ld. Hutter, Manfred: Religionen in der Umwelt des Alten Testaments I., Babylonier, Syrier, Perser, Studienbücher Theologie, Verlag W Kohlhammer Stuttgart, Berlin, Köln, 1996. p. 61. 3 Jeremias, Alfred: Das Alte Testament im Uchte des Alten Orients,]. C. Hinrich’sche Buchhandlung Leipzig, 1904. p. 266. 32 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2012/2
